Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Bertényi Iván: I. Mátyás király címerváltozatai A magyar vágások, a cseh királyi címer és a Hunyadi-holló együttes kombinációi Mátyásnak az 1480-as években használt gyűrűspecsétjein fordulnak elő úgy, hogy a nyitott korona alatt a negyedelt pajzs 1. és 4. mezejében a cseh oroszlán, a 2. és 3. mezőben a magyar sávozat, a szívpajzsban a családi holló szerepel. A két gyűrűspecsét ábrázolása abban különbözik egymástól, hogy az egyik változatban az ágaskodó oroszlánok (mintegy a besztercei oroszlánokat utánozva) hátra néznek, a másik pecséten egymás felé fordulnak.

42 Ennek a változatnak a kódexbe történő átvitelénél a miniátorok a heraldikai súlypontot áthelyezték az oroszlánokról a sávozatra: míg a pecséteken a hangsúlyozottabb 1. negyedben az oroszlán szerepelt, a kódexben e helyre a sávozat került. Előre néző oroszlánokkal láthatjuk ezt a címerváltozatot egy Tommaso Seneca de Camerino 15. századi olasz humanista egy hőskölteményét őrző, Münchenben található kódex élén,

43 a szokásos színekben. Lófejpajzsban fordul elő ugyanez az ábrázolás (a szívpajzs is lófej alakú!) egy, a Yale Egyetem könyvtárában őrzött Tacitus-kódexben,

44 doborpajzsban a New York Public Library Liviuskódexében,

45 valamint hasonló változatokban még számos más helyen. A sávozott-oroszlános-hollópajzsú címerváltozatok nagyszámú előfordulásának köszönhetően a művészettörténeti szakirodalom még az oroszlánok megrajzolásának a módját is elemezte, s ebből a címerfestők személyére is következtetéseket próbált levonni.

46 Ezt a változatot egymás felé fordult oroszlánokkal is megfestették, mint a bécsi Nationalbibliothek Ptolemaeus-kódexének az élén.

47 Élete utolsó öt évében az 1485-től használt osztrák hercegi címnek megfelelően Mátyás újonnan elkészített titkos pecsétjére vésette az osztrák pólyát is. A négyeit címerpajzs 1. mezeje itt a hétszer vágott magyar címer, a 2. az ágaskodó oroszlánt ábrázolja. Nem dönthető el egyértelműen, hogy ez a besztercei vagy a cseh oroszlán-e, mert nem tart mancsában koronát, de egyfarkú. A 3. mezőben osztrák pólyát, a 4-ben valószínűleg a morva (esetleg sziléziai) sast láthatjuk. A szívpajzsban az ágon ülő Hunyadi-holló, a pajzs felső szegélyén öt lombos nyílt korona látható (24. ábra).

48 E címerváltozat is felkeltette a korvinák miniátorainak érdeklődését. Possessorcímerként igen szép példányát láthatjuk León Battista Albertinek az építészetről írt munkáját tartalmazó kódexe élén,

49 a lapszéli díszítésekben további tartományi címerekkel. A négyeit pajzs 1. mezeje vörössel és ezüsttel hétszer vágott, 2. vörös mezejében az ezüst, arany koronájú cseh oroszlán ágaskodik. A pecséttel ellentétben itt egyértelműen mondhatjuk, hogy a cseh oroszlánról van szó, nem csupán színe és jól látható kettős farka 42 Uo. 12.13-14. ábrák. 43 CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1967. XLVII. (92.). « Uo. XLIX. (96.). 45 Uo. L. (97.). 46 CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1967. 81. 47 CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1967. XCIX. (137.). 48 Kumorovitz szerint a pénztörténeti adatok inkább a morva sast valószínűsítik. KUMOROVITZ, 1932. 11-12. lO.ábra, illetve 18. 77. jegyz. 49 CSAPODI-CSAPODINÉ GÁRDONYI, 1981. S5