Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BERTÉNYI IVÁN: I. Mátyás király címerváltozatai 77

Közlemények variasság követelményének megfelelően, hogy ne fordítsanak hátat a címereslevélbe beírt adományozó király nevének, a négyeit pajzs 1. és 4. mezejében látható holló és a 2. és 3. mezőben ágaskodó oroszlán balra fordul (2. ábra).

10 Már az új címert nyerő Hunyadi János pecséthasználatában megfigyelhető 1453 és 1456 között, hogy a négyeit új címer nem szorította ki az ősi, csak hollós családi jelvényt. Ráadásul, ha az új, negyedelt címer jelenik meg, az adományozott változattól eltérően mind a két címerállat jobbra (előre) néz.

11 A 15. század közepére Magyarország és a közeli országok, tartományok címerei, ha részleteikben nem is, de főbb jellegzetességeikben kialakultak már.

12 A velük kapcsolatos problémák bemutatására a konkrét források elemzése kapcsán kerítünk sort. Mátyás trónra léptekor használatba vett, és koronázásáig, 1464-ig használt 1. titkos pecsétjének a pajzsa négyeit, szívpajzzsal. A kerektalpú alappajzs 1. negyede hétszer vágott (az Árpád-ház vágásai, Magyarország címere), a 2. negyede hármashalomból kiemelkedő kettőskereszt (az Árpád-ház másik címere, ekkor már szintén Magyarországot szimbolizálja), a 3. negyedben három koronás oroszlánfej (leopárdfej, Dalmácia címere), a 4. negyedben ágaskodó oroszlán (mancsában nem látható korona a szívpajzs alatt, így is valószínű, hogy a Hunyadi-család „besztercei" oroszlánja). A szívpajzsban a családi címer hollója látható (3. ábra). A pajzs felső szélének középső részét nyílt korona fedi. Ez — más, Mátyás koronázása előtt a felső pajzsszegélyre került további koronákkal együtt — azért tanulságos, mert folytatja azoknak a korábbi (1386. évi és 1401. évi) koronás országcímeres emlékeknek a sorát, amelyek keletkezése idején királyaink fogságuk miatt uralmuk gyakorlásában akadályozva voltak, és így bizonyítható volt, hogy a korona elválasztható az éppen uralkodó király személyétől.

13 Nos, 1458 és 1464 között Mátyás nincs akadályozva királyi jogai gyakorlásában, használja magyar királyi címét is,

14 de még nincs megkoronázva, sőt a királlyá avatásához szükséges Szent Korona nagy vetélytársa, III. Frigyes németrómai császár birtokában van. Azaz a pajzsszél nyitott koronája a kortársak szemében itt is inkább Magyarország szimbólumának tűnhetett, mint a királyi méltóság attribútumának, ha nem zárhatjuk is ki, hogy Mátyás maga saját királyi méltóságának a legitimitását kívánhatta hangsúlyozni vele, E címert színes 10 Ábrája: BERTÉNYI, 2003. 50. 58. ábra.; BERTÉNYI, 1984. 513-514. A holló és az oroszlán balra fordulásának okát nem ismeri fel, és elmarasztalja a címereslevél festőjét a Schallaburg Kiállítás Katalógusában is bemutatott 1453. évi címer magyarázója. Matthias Corvinus, 1982.182. 72. sz. « BERTÉNYI, 1988. 56-57.; BERTÉNYI, 1985. 9-12. No. 1-2. 12 BERTÉNYI, 1989.129-136., 132-133. 13 A pecsét ábrája és leírása: KUMOROVTTZ, 1932. 7.1. ábra. Újabb leírása: BALOGH, 1966. II. köt. 300. 432. ábra. Ez látható Mátyás trónkárpitján is: Matthias Corvinus, 1982. 76674. Pénzen az oroszlánt cseh címerképnek tartják. A koronának az éppen uralkodó király személyétől való elválására: BERTÉNYI, 1989.131.; HUSZÁR, 1979.112. 716. sz.; SoóS, 1998. 94. 14 A bemutatott pecsét gótikus minuscula betűkből álló körirata is: Sigillum * mathie * dei * gratia * regis * hungarie * dalmatie * croatie. 80