Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976. Szerk.: ZICHY MIHÁLY. Budapest, 2007. 352 o. (Ismerteti: STRASSENREITER ERZSÉBET) 341

Irodalom kus: „politikával hivatásszerűen foglalkozó személy; politizáló, a közügyek iránt érdeklődő személy; politizáló, politikával foglalkozó." Kéthly egész élete, nemcsak a definíció szerint, hanem a valóságban is csak a politikáról szólt, amelynek része mindig, mindenhol az érdekvédelem is. A Zichy-publikációban közzétett levelek alapján is fatális tévedés, sőt valótlanság állítani: Kéthly nem politikus, hanem érdekvédő. Ez „értékelés" Kéthly Anna társadalmi szerepének, helyének degradálását célozza csupán. Az 1945-től 1956. november elejéig terjedő időszak is csak néhány, már közhelyként ismételt adatot tartalmaz. Parlamenti szereplésével kapcsolatban megjegyzi, hogy Kéthly csak egy-kétszer szólalt meg a parlamentben, de nem fűzi hozzá, hogy a Ház alelnökeként sokszor nem is szerepelhetett. De ami ennél is fontosabb, nem foglalkozik azzal a négy-öt beszédével, amelyek viszont — mint pl. a Károlyi Mihállyal (1946), vagy a békeszerződés parlamenti becikkelyezésével (1947) kapcsolatban hangzottak el — és jelentősek voltak. Megemlítve bebörtönzését (1950) majd elítélését (1954) és ezután szabadulását, megismétli a sokat hangoztatott állítást is, miszerint Kéthly ezután házi őrizetben élt, ami viszont nem felel meg a tényeknek, és amit a Kéthlyről már megjelent publikációk közöltek. Ezt a megfigyelésére küldött csoport napi jelentései bizonyítják. így jutunk el 1956. október 23-hoz és a Bécsben töltött napokhoz, amelyeknek eseményeivel sem foglalkozik sokat. Az SZI Irodája ülésén vihart kavart beszédét meg sem említi. Az életrajzba aplikálva ismerteti azt, hogy az OSZK-ba bekerült anyagban mennyi levél, párt- és egyéb dokumentum, stb. található. A 356 oldalas könyv legnagyobb részét (23-327.) a források foglalják el. Az összeállítást, a közlést jellemzi, hogy nem lehet pontosan megállapítani: hány levél is található a kötetben. Az egyik számozás szerint 157. Ha, azonban, hozzávesszük, pl. a 8/2. sorszám alatt található öt római számozású (8/2. L, II., III., IV., V.) levelet is, akkor 161 levél, levéltöredék van a könyvben. A figyelmes olvasás során azonban kiderül, hogy tíz levélnek nincsen sorszáma, tehát akár 171 levélről is lehet szó. Akad benne egy olyan levél (5/1.) is, amelyet nem az emigrációban írt Kéthly Anna, hanem 1946. május 21-én Zichy szerint Bőhm Pálhoz —valójában Bőhm Vilmoshoz, a stockholmi magyar követhez. Végül, zavart okoz az is, hogy Zichy a leveleket nyolc témába csoportosítva adja közre, sok levelet pedig emiatt témák szerint szétvágott (!!!), és a levél töredékeket a megfelelő tematikai csoportba sorolt be, önálló dokumentumként. Ezért végképp nagyon bonyolult meghatározni, hogy valójában hány levélről is van szó. Igaz: a szerkesztő közli az olvasóval, hogy a szétszabdalt, és különböző helyen közölt levél részeket dátumaik alapján össze lehet rakni. Bevallom, ehhez sem időm, sem kedvem nem volt. A levelek számát illetően az eligazodást az is nehezíti, hogy a Tartalomban Zichy csak a fejezetek címeit közli, de az azokhoz tartozó levelek, levélrészletek jegyzékét nem. így azt is nehéz megállapítani, hogy valójában hány Kéthly Anna-levelet publikált, és hány származik másoktól. 349