Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - Száműzve, de le nem győzve. Kéthly Anna emigrációs levelezése, 1957-1976. Szerk.: ZICHY MIHÁLY. Budapest, 2007. 352 o. (Ismerteti: STRASSENREITER ERZSÉBET) 341

Irodalom is megismerhetjük a mozihálózat, illetve a filmgyártás és filmforgalmazás terüle­tén. Csupán pár jelentéktelen hibát lehet megemlíteni. A 191. oldal első bekezdé­sének az első sorában a szerző a „szervezés" szó helyett „szervezkedést" hasz­nálta, ugyanakkor a 4. és a 11. jegyzetben említett rendeletnél, illetve törvénynél érdemes lett volna a forrás helyét is kiírni. A tanulmánykötetben szereplő utolsó írás Tóth Judit: A beszolgáltatásban bekö­vetkező változások hatása Pest megyére 1953-1956 című tanulmánya. Ennek a beve­zető részében jól bemutatja a szerző az 1953-ban, Sztálin halálát követően bekö­vetkezett változásokat, bár itt több esetben túl sokszor és fölöslegesen használ idézeteket. Ezt követően részletesen megismerhetjük a mezőgazdasággal kap­csolatban hozott határozatokat, és ezek hatásait országos szinten is. A tanul­mány második felében a szerző a Pest megyében történt változásokat mutatja be Nagy Imre reformjainak köszönhetően, illetve az 1955. évi visszarendeződésről az 1956. évi forradalomig ismerhetjük meg a helyi szinten történteket. A mun­kában külön fejezet foglalkozik a begyűjtési versenyekkel és a begyűjtés meg­szüntetésével is. Tóth Judit tanulmánya megfelelőképpen összefoglalja a mező­gazdaságban, ezen belül a beszolgáltatás terén végbement változásokat a tár­gyalt korszakban. Egyaránt felhasználta a munkájához országos és megyei szin­tű szervezetek iratait is. Több jegyzetben, a határozatok, törvények, utasítások stb. esetén elmarad a forrás helyének a megjelölése, bár ezt a levéltári források és forráskiadványok részletezésénél megteszi a szerző. A tanulmányban előforduló személyek életrajzát a jegyzetekben részletesen ismerteti, ami mindenképpen emeli munkája színvonalát. A110. jegyzetben Gyenes Antal életének bemutatása során az 1944. évi tevékenységével kapcsolatban a KIMSZ helyett a KISZ főtitká­raként említi meg, ami nyilvánvalóan gépelési hibának tudható be. Összességében véve a tanulmánykötetről elmondható, hogy igen színvona­las írások jelentek meg benne. A szerzők nagy részének tolla alól kimondottan Pest megyei témákkal foglalkozó munkák kerültek ki, de ennek ellenére a té­mákhoz kapcsolódóan az országos szervek iratait is megnézték. A kötet tulaj­donképpen jelentős helytörténeti munkának is tekinthető, ami jól kiegészítheti a más megyékben végzett vagy végzendő kutatásokat is. Kiss Dávid SZÁMŰZVE, DE LE NEM GYŐZVE. KÉTHLY ANNA EMIGRÁCIÓS LEVELEZÉSE, 1957-1976. Szerkesztette: ZICHY MIHÁLY. Budapest, Országos Széchenyi Könyvtár-Széphalom Könyvműhely, 2007. 352 o. + I-XVI. o. képmelléklet Az utóbbi időben megnövekedett a történészek érdeklődése a 20. század egyik legismertebb szociáldemokrata nopolitikusa, Kéthly Anna (1889-1976) élete és tevékenysége iránt. Kéthly 1917-ben csatlakozott az MSZDP-hez, és kizárásáig 341

Next

/
Thumbnails
Contents