Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Irodalom - KÖRMENDY KINGA: Studentes extra regnum, 1183-1453. Budapest, 2007. 284 o. (Ismerteti: Sz. JÓNÁS ILONA) 303

Irodalom Szuromi Szabolcs Anzelm a középkori egyetemek kialakulásáról, felépítéséről nyújt érdemi tájékoztatást. Kitér a legfontosabb alapfogalmak tisztázására, a tanítás jellegének, eszközeinek, a könyvek szerepének átfogó ismertetésére. Ennek a „könyves kultúrának" a jegyében mutatja be Körmendy Kinga a külföldi egyetemeket járt esztergomi kanonokok tanulmányait, életpályáját, ismert vagy feltételezett könyveit. Bevezetésként, a káptalanok és a kanonokok egyházjogi helyzetét, műveltségi igényét, a javadalmakkal járó kötelezettségeket (ide sorolva a tanulmányok fedezésére szolgáló költségeket is) foglalja össze. Az írás az első magyarországi kollégium, a Collegium Christi megalapításáról, az alapító személyének, műveltségéről, könyveinek részletes ismertetésén túl a Collegium művelődéstörténeti helyét és szerepét is meghatározza: „A kollégium ismert tagjainak, a barsi főespereseknek egyetemi fokozataiból, a kollégium könyvtárából fennmaradt kötetek műfaji elemzéséből és a fennmaradt, bár elenyésző számú forrásból nyilvánvaló, hogy a Collegium Christi valóban az egyetemi tanulmányokhoz kapcsolódó intézmény volt." (80.) A kollégium és a könyvtár, a tanárok felkészültsége biztosította az esztergomi székesegyházi iskola megfelelő színvonalát. Mályusz Elemért idézve a szerző hangsúlyozza, hogy „annak a kanonoknak sem feltétlenül kellett alacsonyabb rendűséget éreznie külföldi társával szemben, aki nem végzett egyetemet. A káptalanban ugyanis a XV. században az iskola és a könyvtár segítségével sok olyan ismeretet lehetett elsajátítani, amelyért egy vagy másfél századdal korábban külföldi egyetemre kellett menni" (74.). Könyvtártörténeti szempontból példaszerű analízisét kapjuk a könyvek tulajdonosainak könyvszerzési módjairól, a kéziratok másolásáról, a másolók műveltségéről, a könyvek későbbi sorsáról. Az egyetemjárás feltételeinek leginkább megfelelő esztergomi káptalan (és a hozzá kapcsolódó Szent István prépostság, a Szent Tamás és Szent György társaskáptalanok) javadalmaiból egyetemi tanulmányokat folytató kanonokokat név szerint ismerhetjük meg. A szerző bemutatja elnyert fokozataikat, életpályájukat, az egyházi, vagy világi (udvari) szolgálatot teljesítők műveltségét, szakképzettségét.. Körmendy Kinga statisztikai adatokkal szemlélteti az 1183 és 1543 közötti időszakban a székeskáptalani kanonokok egyetemjárását, összevetve az erdélyi, a pécsi, majd a 15. századtól a budai, a győri, a soproni kanonokokéval. Ugyancsak figyelemre méltók az Árpádok, Anjouk, Zsigmond, majd utódaik, Mátyás és a Jagellók alatti az itáliai egyetemjárás. Az adatokat összefoglalva,Körmendy Kinga megállapítása szerint az ismert esztergomi javadalmas egyetemet járt kanonokoknak (177 fő) legkevesebb 458 könyve lehetett. A könyvek tartalmát illetően nagyobb részük a jogi felkészülésüket biztosította. A könyvek jelentőségével kapcsolatban a szerző két megállapítást tesz. 1. A főleg jogi témájú munkák biztosították, hogy a konstanzi zsina304