Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Forrásközlések - TUZA CSILLA: III. Károly céhrendeleteinek hatása egy 1750. évi vizsgálat tükrében 251

TUZA CSILLA III. KÁROLY CÉHRENDELETEINEK HATÁSA EGY 1750. ÉVI VIZSGÁLAT TÜKRÉBEN THE INFLUENCE OF THE GUILD ORDERS OF THE HUNGARIAN KING KÁROLY III ON THE BASIS OF A SURVEY OF 1750: State control over trade guilds appeared in Hungary in the 1720's. One of its culminating points was the royal decree of 1733, which strongly intervened in the inner life of the guilds. Following the loss of Silesia Maria Theresa intended to develop the trade of the remained territories. For this purpose it was necessary to gather information about the situation of the trade in advance. Therefore, in 1750 she ordered that the Resident Board examine the improvement and changes generated by the 17-year-long period following the issue of the royal decree. The two published sources contain the text of the decree of 1733 and the consequences of the survey carried out in 1750. Their publishing was justified by the role they had in the development of trade and guild regulation in the 18

th century. III. Károly uralkodása alatt a korábbi szemléletmóddal ellentétben megváltozik az államnak a céhekhez való viszonya, hozzáállása. Míg a 16-17. században államilag szabályozott egységes céhpolitika, ipartörvény vagy bármiféle iparűzésre vonatkozó uralkodói rendelet Magyarországon nem volt, addig az 1720as évektől kezdődően egyre több példát láthatunk arra, hogy uralkodóink felügyelet alá vonják a céheket, és rendeletekkel szabályozzák azok működését. Már az 1715. évi bizottsági megbeszéléseken is felmerült, hogy a céhek felügyeletét vegyék ki a megyék és városok kezéből, és azokat helyezzék állami irányítás alá.

1 Végül a céhek ellenőrzését, a rájuk vonatkozó törvények és rendeletek betartatását, a céhek visszaéléseinek visszaszorítását az országgyűlés az újonnan felállítandó országos hatóság, a Helytartótanács hatáskörébe utalta. A Helytartótanács járt el akkor, ha a céhek privilégiumaikra hivatkozva akadályozták a vásárok forgalmát, elkobozták a kontárok áruit, vagy egyéb módon nehezítették a céhen kívüliek iparűzését és kereskedését, vagy ha a céhek nem tartották be az árszabásokat, az uralkodói rendeleteket stb. De a céhek a Helytartótanácshoz fordultak akkor is, ha céhprivilégiumaik megerősítéséről, felülvizsgálatáról volt szó, vagy ha egymás közti vitáikat a városi hatóság nem tudta rendezni. A Helytartótanács feladatai közé tarozott a céhreformok előkészítése,

2 vizsgálatok indítása különböző ügyekben, a céhprivilégiumok felülvizsgálata, újak kiadása, a visszaélések megszüntetése, és lehetőség szerint a céhen kívüli iparosok védelme a céhekkel szemben. A '20-as és '30-as évek céhszabályozására az jellemző, hogy a Helytartótanács egy-egy eset elbírálásakor mindig megvizsgálta azt is, hogy az eléje került 1 A bizottság munkálataira, gazdaságot érintő javaslataira 1. KÓNYI, 1932. 2 A Helytartótanács igen komolyan látott neki feladatának, mindjárt 1725-ben körlevelet intézett a megyékhez, jelentéstételre kérvén őket a megye iparosodottsági fokáról, céheiről, ipari állapotáról. A megyei jelentéseket feldolgozta: HECKENAST, 1971. Levéltári Közlemények, 79. (2008) 251-277.