Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - BALLA LORÁND: A Délmagyarországi Történelmi és Régészeti Társulat 171

Közlemények E célok elérése érdekében a társulat a „szakképességek és szakkedvelők" egyesítésére törekedett, egy Értesítőt szándékozott kiadni, történelmi, régészeti és statisztikai dolgozatokat írni és felolvasni, szakmai kirándulásokat szervezni, továbbá könyv- és levéltár létrehozására törekedtek. A DTRT szerkezete Az alapszabály szerint a társulat tagja lehetett „minden feddhetetlen jellemű egyén (férfi vagy nő) vagy erkölcsi személy (hatóság, testület, intézet sat)."

13 A tagok három kategóriába tagozódtak: alapító, évdíjas és tiszteletbeli tagokból. Jogaikat a befizetett tagdíj alapján határozták meg. Az alapító tagok 100 Ft, az évdíjas tagok pedig 5 Ft befizetésére kötelezték magukat. A társulati vezetőség élén az elnök állott, akinek választmányi egyenlő szavazás esetében jogában állt eldönteni a szavazást, bármikor ellenőrizhette a társulati pénztárat és a társulati titkár ellenjegyzése mellett aláírhatott minden hivatalos dokumentumot, távollétében pedig hatáskörét az alelnök vette át. Az elnök számára előírták, hogy rendelkezzen Temesváron is lakhellyel. A vezetőséghez tartozott még az egyesületi titkár, a pénztárnok és az ügyész. Az alapszabály szerint a választmány 12 tagú volt, ez azonban kibővíthető volt 24 tagúra. A gyakorlatban a társulatnak legkevesebb 18 válaszmányi tagja volt működésének első évében, majd ez 22-24 főben állandósult. A társulat működésének körülbelül első évtizedében a választmány nagyrészt évdíjas tagokból állt, az 1885-ös statútum azonban fele-fele arányban szabályozta az alapító és az évdíjas tagok arányát. A választmányi gyűléseket havonta tartották és e választmánynak tagja lehetett bármely egyesületi tag, „különös tekintettel, mégis a szakférfiakra."

14 A társulat évente egyszer tartott közgyűlést, a vezetőséget a közgyűlés 3 évre választotta. A DTRT anyagi forrásait a havi tagdíj, az esetleges adományok vagy felülfizetések, illetve ezen összegek takarékpénztárban helyezett kamatai képezték. A társulat vagyonának számítottak az összegyűjtött régiségek, műtárgyak és okmányok is. A társulat feloszlását a közgyűlés kétharmada mondhatta ki, s ha ennyi tag nem volt jelen, akkor a többség döntött. A társulati vagyont a közgyűlés által választott hasonló célú egyesület örökölhette. 13 UO. » UO. 174