Levéltári Közlemények, 79. (2008)
Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147
Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején tékben függetlenek a veszprémi uradalomtól, mint a kiliti gazdaság, vagyis, hogy már az 1810-es években önálló tisztiszékkel, tiszttartóval és számtartóval rendelkeztek volna. 86 A jelenlegi, töredékes és elszórt adatokból a merenyei birtoktestre és az ottani gazdatisztekre vonatkozóan az alábbiak létezését lehet megállapítani. • merenyei uradalom, 1839-1859 87 • merenyei tiszttartó, 1845-1851 88 • merenyei számtartóság, 1804-1842 89 • merenyei kasznár, 1780 90 • merenyei ispánság, 1781-1852 91 • merenyei vadász mint az erdőmester beosztottja, 1816 92 Mind a délkelet-balatoni, mind a zalai uradalomra vonatkozó iratok esetében elengedhetetlen az iratok további alaposabb áttanulmányozása. A jelenlegi vázlatos beosztás a veszprémi uradalmi beosztás és rendszabás alapján készült, feltételezve az egyes uradalmak a lehetőségekhez képest párhuzamos szerkezetét. A további kutatások vélhetően árnyalni fogják a mostani a képet. A dolgozat a veszprémi káptalan gazdaságának igazgatási rendszerét igyekezett rekonstruálni az 1812-1816 közötti évek forrásai alapján. Tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi vizsgálat csupán egy pillanatfelvétel, metszet megrajzolásához nyújt segítséget, történeti folyamatok fölvázolásához nem. Ugyanakkor e metszet alapján rekonstruálható a birtokigazgatás felső, középső és helyi szintje is. Kísérletet tettem továbbá a birtokok földrajzi struktúrájának fölvázolására is, amely három uradalom/birtokcentrum meglétét igazolja a korszakból: a káptalan székhelye környékit, a délkelet-balatonit és a zalait. A káptalan gazdaságának részletes elemzése, a gazdasági adatsorok, folyamatok, és maga a gazdasági struktúra változásának értékelése, gazdaság- és igazgatástörténeti áttekintése, a tapasztaltok összevetése más korabeli gazdasági forrásokkal további kutatómunkát érdemel. A források tekintetében a levéltár az egyházmegye 1777. évi felosztását követően gyakorlatilag a feudális kor legvégéig tartalmaz adatso86 Természetesen — a kutatók helyzetét megkönnyítendő — ennek az ellenkezője is igaz lehet, tehát oly mértékben független volt a zalai birtoktest a Balaton keleti végeinél található veszprémi és siófoki-kiliti uradalmaktól, hogy nemcsak a már tárgyalt rendszabásból maradtak ki az itteni gazdatisztekre vonatkozó utasítások, hanem akár külön rendszabások is létezhettek számukra. Adatok egyelőre sem mellette, sem ellene nem állnak rendelkezésre. 87 HORVÁTH T., 1980. 163.; VEVÉR, Alapleltár 9. Mappae et delineationes, Veszprémi és merenyei uradalom; VÉKL POe 178., 160,., 161., 162. Mindhárom uradalom generális extractusa. 88 HORVÁTH T., 1980.163. 89 HORVÁTH T. 1980.163. 90 (Egyelőre) jelzet nélküli töredékes iratok, Rationes. 91 HORVÁTH T. 1980.162. 92 Az 1816. évi tisztiszéki jegyzőkönyvben szerepel a merenyei vadász, akinek jelentését az ottani erdőkről az Erdőmester a veszprémi tisztiszékre adja be. VÉKL POe 58., 333. bejegyzés. 167
