Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - KARLINSZKY BALÁZS: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején 147

Karlinszky Balázs: A veszprémi káptalani gazdaság szervezete a 19. század elején Egy szinttel lejjebb található az egyes uradalmak, dominiumok rendszere. A gazdaságirányítás e (2.) szintjéhez köthető tisztek és az ezek működése kapcsán idővel kifejlődő hivatalok közé először is a tiszttartó sorolható, akinek feladata tulajdonképpen magában foglalja az egyes uradalmakban folyó gazdálkodás valamennyi szegmensére történő felügyeletet. Beosztottjai közé tartozik elsősorban a kasznár, illetve Bán és Horváth alapján a kulcsár (pincemester), az erdőmester, a mérnök, a sáfár és a jegyző.

16 A veszprémi káptalan gazdasági iratanyaga ettől némiképp eltérő helyzetre enged következtetni. Sáfárról — az uradalmi konyha gazdatisztje —, jegyzőről, mérnökről hallgatnak a források; figyelembe véve a vizsgálat viszonylag korai, 1812-1816 közötti metszetét, vélhetően a differenciálódás előtti állapotot láthatjuk. Ugyanakkor a pincemester és az erdőmester tekintetében más a szituáció, ők a káptalan uradalmai felett helyezkednek el, és ilyen megfontolásból ők inkább a gazdaságirányítás első szintjéhez tartozhatnak. E két gazdatiszt, az erdőmester és a pincemester a káptalan valamennyi birtokán és uradalmában láttak el feladatokat. Ennek a magyarázatát ott kereshetjük, hogy mind a borból, mind az erdőből származó jövedelmek számottevőek lehettek, vagy legalábbis közvetlenül készpénzben jelentek meg, továbbá a szőlők és az erdők művelése speciálisabb ismereteket igényelt szemben a földműveléssel és állattenyésztéssel. Mindkét gazdatiszt munkáját az uradalmi tiszttartó segítségével és közreműködésével — de nem ellenőrzésével — végezte, és kettejük közül előbbi saját beosztottakkal is rendelkezett uradalmi szinten, akiket ugyanakkor a tiszttartó is ellenőrizhetett munkájukban, de őket továbbra sem utasíthatta. A birtokigazgatás területi tagolódásának (3.) szintjén találhatók meg az ispánok, az egyes gazdasági kerületek gazdatisztjei — és, mint látni fogjuk, bizonyos mértékig a kasznár is —, akik alatt már a tényleges fizikai munkát végző béresek, számadók és uradalmi cselédek helyezkednek el (4.). A forrásadottságok tekintetében gazdagabb veszprémi uradalomban tehát a hivatali hierarchia valamelyest megfeleltethető az uradalom területi felépítésének, vagyis az egyes kerületek ispánjai és a kasznár felett az uradalom egészében a tiszttartó gyakorolt felügyeletet. A tiszttartóhoz hasonlóan az uradalmi szinthez volt köthető a számtartói hivatal működése. Felettük a számvevő és a káptalan, illetve annak megbízottja, a divisor gyakrolt felügyeletet. Az alábbiakban a gazdaságirányításban szerephez jutó méltóságok és az egyes tisztek feladatait tekintjük át részletesebben. amelyek a káptalan vagyonát, javait közvetlenül érintették. Ezek alapján a Fiscalatus a gazdaságirányítás (1.) szintjén működő hivatal. 16 BÁN, 1993. 31-32.; HORVÁTH F., 1989. 37-38. 153