Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigülum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" elsőként — ajánlja.

67 Kútfőkkel nem támaszthatóak alá azon okfejtések (s a diplomák címerleírásai sem tükrözik, illetve nem említik), hogy a címerkép földrajzi környezetbe történt ágyazásával egyenesen a „Duna menti síkság és a Mezőföld szerepel zöld talajon", továbbá az sem helytálló, hogy a háttérben húzódó szürke hegylánc a „Kelet-Bakony, a Vértes és a Dunazúg hegység. A hegyláncból három sasbérc emelkedik ki: a Velencei-, a Csókai-hegy és a Nagy-Csákány (ezek a vármegye legmagasabb hegyei)".

68 Rezső Ensel Sándor 1879-ben az alábbiakban tette közzé a diploma kivonatos fordítását: „Mi első Ferdinánd, Isten kegyelméből Ausztria császára, Magyarország királya stb. adjuk tudtára, akiknek illik, hogy híveink Székesfejérmegye főpapjai, bárói, nagyjai és nemesei, azon alázatos kérelemmel járultak hozzánk, hogy a még dicső emlékezetű I. Leopold Magyarország királyától 1694. október 10-én nyert hiteles pecsétjének latin köriratát kegyeskednénk magyarra változtatni engedni s ehhez királyi beleegyezésemmel járulni. Mi tehát meggondolva azt, hogy a kormány élére állított fejedelmeknek népeiket nem csak a törvények szerinti engedelmességben, fegyelmi rendben hivatásuk tartani, de kiváltságok, jogok, kedvezményekben is részeltetni stb stb mi tehát megfontolva rendeltetésünket, legmagasabb keggyel méltóztatunk megengedni, hogy Székesfejérvármegye régi címerét megújítsa, akként, hogy a régi latin körirat nyerjen ezen alakot mint itt következik. A régihez idomított kerek pajzsba: Szent István Magyarország első királya aranyos királyi palástba burkolva sugaraktól ragyogó fejjel, miként a Boldogságos Szűz Mária előtt, — ki a magas égi boltíven felhőkben sugarak közt, csillogó bíbor köntös és égszin ruhában ül, Isten szülöttjét, Jézust tartva jobbjában, — zöld pázsiton térdepel s feltekintve reá, az előtte bibor vánkoson fekvő magyar szent koronát, királyi pálca s koronával együtt kezével emelve, azokat neki buzgósággal felajánlani látszik. Ezen jelvények alatt hosszas pajzs (mintegy állvány vagy oltárocska) Magyarország címerét tünteti fel, mutatván, hogy azok hova tartoznak. A pajzs arany szélein öv alakban nagyobb, szétszórt betűkkel e felirat: Fejér vármegye petsétje, amint ezek mind láthatók jeles festészünk ügyes kezéből készült jelen okmányunk fejezeténi festményből. Megengedjük tehát stb stb hogy Székesfejérvármegye e leirt címeres pecséttel érvénnyel stb. minden okiratai kiadásánál élhessen stb. Kelt. 1837. 67 Tagányi leírása: „Fehér [helyesen: Fejér!] megye 1696-ban [helyesen: 1694-ben!] kapta czimerét, mely 1837-ben lett megújítva. A pajzs mezeje világos kék s itt-ott vereses, lervnt pedig gyöngyszürke hegyláncztól határolt, zöld talajon, ezüst tunikában, hermelin-galléros, arany brokát palástban, feje felett arany körrel, Szent István térdepel és egy arany-paszomántos s rojtos, bíbor vánkoson, koronáját, jogarát és kardját, fennt a szentség arany sugaraitól övezett Szűz Máriának és a karján levő gyermek Jézusnak ajánlja föl, mig előtte Magyarország czimere van felállitva." TAGÁNYI, 1880. I. köt. XV. tábla. A címeres pecsétet és leírását közli: CsÁKY, 1995. 96.; HOPPAL, 2000; VlTEK, 2002.17., 19-20. és borító 2.; VlTEK, 2005.15-16. Színnyomatát közli: KÁROLY, 1896.

1. köt. 1. melléklet. 68 Vö. FARKAS, 2001.19. 115