Levéltári Közlemények, 79. (2008)

Levéltári Közlemények, 79. (2008) - Közlemények - VITEK GÁBOR: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE". 101

Vitek Gábor: „Sigillum Comitatus Albensis" - „FEJÉR VÁRMEGYE PETSÉTJE" létezésére a honi történetírás csupán szűkszavúan hivatkozott. Palugyay Imre Buda 1686. évi ostromát és bevételét tárgyaló főművében az ostromló hadakhoz csatlakozott és abban részt vett számos vármegye katonaságának saját zászlaira utalt.

26 A pecséthasználatot törvénybe iktató 1550. évi intézkedés hatására, még az országgyűlés esztendejében Zala, Zemplén, Nyitra és Hont vármegye kért és kapott címeres pecsétet adományozó oklevelet. Zala vármegye törvényhatósága nem sokkal később, 1559-ben is vésetett pecsétet, Heves vármegye legrégebbi pecsétjén pedig az 1563-as évszám szerepel. A 16. század közepén azonban a vármegyék egy része már nem volt abban a helyzetben, hogy a törvénycikk utasításait kövesse, ugyanis a török megszállás számos comitatus működését lehetetlenné tette. Címereik megállapítására csupán a török kiűzését követően, nyugalmasabb korszakban került sor. Nem volt ez másként a hódoltság alatti Fejér vármegye esetében sem, ugyanis Székesfehérvár 1543. évi török megszállásával a vármegye is a félhold hatalma alá került. A törökök kiűzését követően a 17. század végétől kapott megújult lendületet a vármegyei pecsét- és címerhasználat, és nemsokára többségük rendelkezett önálló címeres pecséttel, címerrel.

27 Összegezve; annak ellenére, hogy az 1550. évi országgyűlés biztosította a vármegyei pecsét-, illetve címerhasználatot, a 16. századból származó címerrel rendelkező vármegyék száma csekély. Túlnyomó többsége — az uralkodóhoz fordulva — egyrészt vagy a törökök kiűzését követően, vagy a 18. század első felében rendezte címerkérdését, másrészt vagy korábbi címeradományuk újbóli megerősítését kérték, vagy teljesen új címerért folyamodtak. Több vármegye ellenben nem címereslevelet, hanem — címerkép megjelenítésére is lehetőséget nyújtó — pecséthasználati jogot kapott. Ezek közé tartozott Fejér vármegye is, mint egykori hódoltsági terület. Sem cáfolni, sem bizonyítani nem tudjuk, hogy rendelkezett-e az 1688 előtti évszázadokból címereslevéllel, korábbi címerjoga és ezáltal címere sem ismeretes. A vármegyei címeres pecséteket a mindenkori király adományozta, és a legkisebb változtatást is az uralkodó volt jogosult engedélyezni címeres oklevélben. Kancelláriai véleményezést követően az uralkodó döntött a címeradományozásról, majd kiállították az aláírásával ellátott címereslevelet, amelynek tartalmát, valamint az adományozott címert vagy címeres pecsétet bemásolták és lefestették a Királyi Könyvekbe (Libri Regii).

28 A török kiűzését követő évtizedek vármegyei pecsét- és zászlóhasználatának, valamint az ezeken feltüntetett címerek meglétének történeti jelentőségére mutatott rá az 1715. évi XLVI. törvénycikk. A Turóc vármegye új pecsétjét törvénybe iktató jogszabály is megerősítette: a vármegye joghatóságát a pecsét, a zászló s az ezeken a vármegyét megszemélyesítő címer jelképezte, egyúttal jogköre (Tu26 PALUGYAY, 1852.58. 27 BERTÉNYL 2003. 82.; BERTÉNY1,1998. 287.; HATTYUFFY, 1881. 29-32. 28 CSÁKY, 1995. 72.; HATTYUFFY, 1881. 29-36.; REXA,1911.115-116. 107