Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története / 73–97. o.
Közlemények hez csak ritka esetben folyamodtak." Dubniczay Jánosnak alig sikerült az Ebeczky munkája kapcsán korábban végrehajtott ellenőrzésekhez képest új információt adnia. 1632 februárjában az ellenőr követelte, hogy Ebeczky válaszoljon az 1629. évi beszámolóval kapcsolatos észrevételekre, és külön figyelmeztette arra, hogy a válaszában tartózkodjon a nem helyénvaló és nem az ügyre vonatkozó észrevételektől. 100 Ebeczky Imre ekkor magas méltóságoknál keresett védelmet, többek között Esterházy Miklós nádornál, sőt, 1632 októberében Bécsbe utazott, a „mindenható" Trautmannsdorf gróf főudvarmesterhez. Ezt az akkor Bécsben tartózkodó Pálffy Pál közölte a kamara tanácsosaival. 101 Ebeczky valószínűleg nemcsak panaszkodott, hanem kérte, hogy rendeljenek el vizsgálatot ügyében, abban reménykedve, hogy le tudja küzdeni Dubniczay és a többiek ellenállását. Végül december 10-én Ebeczky ügyében Ferdinánd király új határozatot hozott. Ebben azt írta, hogy a „számára hűséges és kedves" Ebeczky Imre tanácsos panasza szerint kétségbe vonták a jó hírnevét (nomen labatur), őt magát pedig állandó feszültségben és félelemben tartják, és azt kérte, hogy a pénztáros jelenlétében vizsgálják ki ügyét. Kijelentette, hogy Ebeczky semmit nem vett el, és utasításba adták, hogy vizsgálják ki az ügyet, és a „hiányosságok" kimutatása esetén hajtsák be a volt pénztárostól a tartozást. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a vizsgálatot korrektül kell lefolytatni, úgy, hogy Ebeczkynek ne lehessen oka sértettségre vagy panaszra. 102 A vizsgálat 1633-ban és 1634-ben folyt, és ennek során új vétségekre derült fény. Még tartott a revízió, amikor meghalt Dubniczay János, aki így nem tudta végigvinni az ügyet. Bécsben ugyanakkor egyáltalán nem reagáltak a kamara előterjesztéseire, és Ebeczkyt továbbra is tanácsosnak nevezték. A Magyar Kamara azonban más véleményen volt. Ott 1631. április 2-ától (a király jóváhagyásának napjától) 1632. május 3-ig ismerték el tanácsosnak, majd felfüggesztették a tanácsosi tisztségéből (ab officio suspensus est). 103 Pálffynál ekkor betelt a pohár. 1636-ban bemutatta azt a jelentést (memóriáié) az Udvari Kamarának, amivel e tanulmányt kezdtem. Az elnök kijelentette, hogy ő és kollégái nem ismerik el Ebeczkyt tanácsosnak, nem is annyira a számlák zavarossága miatt, hanem azért, mert a tisztség eléréséhez nem tisztességes és nem egyenes utat választott. Valójában az incidens a Magyar Kamara és Bécs közti mélyebben meghúzódó ellentmondásokat fedte fel. Az elnök és a tanácsosok tiltakoztak a király nevében ténykedő Udvari Kamara ellen. A Magyar Kamara döntése értelmében Ebeczky nem foglalhatta el a tisztséget, az Udvari Kamara figyelmen kívül hagyta ezt a döntést. Emiatt az elnök csak abban az esetben volt hajlandó beleegyezni álláspontjának megváltoztatásába, ha Ferdinánd egy hivatalos utasításban érvényteleníti a Magyar Kamara tanácsának w Pálffy Pál a Magyar Kamara tanácsosaihoz. 1632. május 26. MOL E 41. 32. cs. Nr. 59. m Dubniczay János a Magyar Kamara tanácsosaihoz. 1632. február 17. MOL E 41. 32. cs. Nr. 121. 101 Pálffy Pál a Magyar Kamarához. 1632. október 11. MOL E 41. 32. cs. Nr. 121. 102 II. Ferdinánd a Magyar Kamarához. 1632. december 10, MOL E 21. 595. köt. fol. 89. m Kecskés János a Magyar Kamarához. 1640. augusztus 8. MOL E 41. 38. cs. Nr. 104. 92