Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története / 73–97. o.

Tatjána Pavlovna Guszarova: A "telhetetlen" Ebeczky diligentiae in rationum examinare exhibeat), hogy azután idejében jóváhagyhassák a kinevezését.

54 Úgy tűnik, Imre nem állta ki a vizsgát, és a kamarába egyelőre csak írnokként (scriba) vették fel: a számvevőhivatalba ötvenforintos éves fizetéssel.

55 Az iroda és a pénztár mellett a kincstár három hivatala közül a számvevőhivatal számított központinak. A számvevőhivatal ellenőrizte és felügyelte a pénztár munkáját, továbbá ez a hivatal intézte a kincstár összes pénzbevételét és kiadását. A számadást a számadásmester (magister rationum) és két segédje: az alszámadásmester (vicemagister rationum) és a számadásmester segédje (coadiutor magistri rationum) végezte. Az irodai munkát az írnokok végezték, közéjük került a fiatal Ebeczky is. Néhány év múlva Ebeczky teljesen megszokta a kincstárat és megszerezte a pénzügyi munkához szükséges, addig hiányzó tapasztalatait. 1612 februárjában kérvényt nyújtott be, amelyben kérte, hogy nevezzék ki a számadásmester segédjévé,

56 amely poszt betöltéséhez szükséges vizsgán nem ment át öt évvel korábban. 1613 áprilisában megkapta ezt a tisztséget.

57 Az Udvari Kamarának Ebeczky új kinevezési kérvényével kapcsolatos kérdéseire a Magyar Kamara a legjobb jellemzést adta 1613 márciusában. A Magyar Kamara serény munkája, megfontoltsága és tapasztalatai alapján kitűnő embernek jellemezte Ebeczkyt. Külön aláhúzták nyelvismeretét, többek között latin nyelvtudását, amelyben a tanácsosok nagyon erősnek ítélték meg őt.

58 Nem hagyták említés nélkül Ebeczky Mátyásnak a Magyar Kamaránál szerzett érdemeit sem. A fiatal írnok hivatali emelkedése tehát kiváló szakmai adottságairól tanúskodhat. Nem tudjuk, mekkora összegben szabták meg Imre fizetését, de 1613-ban 105 forint és 85 dénárt fizettek ki neki.

59 Ha hinni lehet a dokumentumoknak, a keresete megkétszereződött, de ez érdemben aligha változtatta meg az anyagi helyzetét. A számadásmester segédjeként Ebeczkynek a kamara megbízásából vidékre is el kellett utaznia, lehet, hogy a vám- és adószervek ellenőrzése végett.

60 54 Uo. 515 Kecskés János pénztári ellenőr (perceptor) jelentése, amelyre hivatkozom, a tartalmát tekintve szintén egyedi jellegű. Az egykori kincstári hivatalnok, Ebeczky Imre anyagi visszaéléseinek folytatódó vizsgálatával kapcsolatos jelentést a Magyar Kamara elnökének kérésére készítette el, és 1640-ben nyújtotta be személyesen a nevére szólóan. Kecskés benyújtotta az Ebeczky kinevezéseit és bérét érintő teljes dokumentációt, a pénzügyi szervnél betöltött hivatali évei alatt, és egy kivonatos tájékoztatót állított össze az Ebeczky számára eszközölt kifizetésekről. Kecskés János a Magyar Kamarához. 1640. augusztus 8. MOL E 41. 38. cs. Nr. 104. fol. 232. 56 MOL E 21. 585. köt. fol. 77. * Uo. 58 A Magyar Kamara az Udvari Kamarához. 1613. március 4. MOL E 15. 104. cs. fol. 171. 59 Kecskés János a Magyar Kamarához. 1640. augusztus 8. MOL E 41. 38. cs. Nr. 104. fol. 232. A Királyi rendeletgyűjteményben — MOL E 21 — található adatok és a Kecskés János által összegyűjtött dokumentáció adatai között némi eltérés tapasztalható. Kecskésnél találunk Ebeczky alpénztárnoki kinevezésére vonatkozó adatot. 60 1614-ben Nagyszombatban volt, ahonnan október 6-án a várost eluraló pestisről informálta a kamarát. Ebeczky Imre a Magyar Kamarához. 1614. október 6. MOL E 41. 21. cs. Nr. 172. 1615 januárjában tisztázta a Szentgyörgy és Bazin mezővárosok tizede körül kialakult helyzetet. MOL E 41. 22. cs. Nr. 1. 83