Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Gusarova, Tatâna Pavlovna: A „telhetetlen” Ebeczky. Egy 17. századi kamarai hivatalnok karrierjének története / 73–97. o.

Tatjána Pavlovna Guszarova: A "telhetetlen" Ebeczky vevőségi írnoknak a magas tanácsosi rangig vezető útját tette meg, a pénzügyigazgatási hatóság különféle szervezeti egységeinél szolgált, volt többek között harmincados, és hivatalból volt dolga a kamarához forduló kollégáival és polgárokkal. Mindamellett, hogy Ebeczky karrierje páratlan volt, kiváló lehetőséget biztosít általános következtetések levonására és a korabeli magyar hivatalnok „ismertetőjegyeinek": a származás, a képzettség, a szakmai felkészültség, a személyes tulajdonságok, a társadalmi kapcsolatrendszer, a karrier megvalósítását elősegítő és az azt korlátozó tényezők rekonstruálására. Egyúttal Ebeczky életének ez az epizódja egy általánosabb problémára is rávilágít, nevezetesen a kora újkori hivatalnokréteg kialakulásának problémájára. A Magyar Kamara gyakorlatilag a hatalom egyetlen központi hivatala volt, amely a Magyar Királyság területén működött, és amelynek feje, a Habsburg-dinasztiából származó király, az ország határain kívül élt és Bécsből vagy Prágából igazgatta a jogara alá tartozó területeket. Egy hivatalnok sorsán keresztül szemlélve végigkövethető a Magyar Kamara felépítése, szervezete és működése, tevékenységi köre, az udvari hivatalokkal, illetve magával a monarchával fennálló kapcsolata. Figyelembe véve, hogy a magyar (és nem csak a magyar) történettudományban az erre vonatkozó kutatások épp csak megkezdődtek,

5 Ebeczky életrajzának feldolgozása nem haszontalan. Ebeczky Imre karrierjének, pontosabban hivatali konfliktusának története azért is érdekes, mert annak két, sőt három résztvevője is volt: a Magyar Kamara vezetése, maga Ebeczky, aki nem értett egyet a vele szemben felhozott vádakkal, illetve az udvari hivatalok, amelyek szemlátomást a Magyar Kamara által elutasított hivatalnokot támogatták. Az audiatur et altéra pars elvénél fogva kísérletet tehetünk arra, hogy mindegyik érdekelt fél motivációját megértsük. Ez pedig annak megítélésében segít, hogy abban a korban egy nemesi származású hivatalnok hogyan fogta fel a szolgálatát, milyen elvárásai voltak vele szemben, mennyire kötődött hozzá, sőt, hogyan függött össze benne a hivatalnoki és a nemesi tudat. Amennyire részletesen megvilágítják a kamara dokumentumai Ebeczky Imre hivatali pályafutását, annyira ismeretlen a magánélete. Honnan származott Ebeczky, kik voltak az ősei, mikor született és mikor halt meg, volt-e családja, voltak-e rokonai, hol tanult és milyen képesítést szerzett, mekkora volt a vagyona, hol lakott? A kamarai levéltár iratanyagában csak hiányos válaszokat találunk ezekre a kérdésekre. Az Ebeczkyek családi levéltára nem maradt fenn.

6 A különböző forrásokból, továbbá a szakirodalomból szerzett adataink ellentmondásosak. Elég annyit mondani, hogy feltételezésünk szerint akkoriban Nógrád s ACSÁDY, 1894; EMBER, 1946; FALLENBÜCHL, 1967; FALLENBÜCH, 1968/a; GECSÉNYI, 1999; GECSÉNYI, 2001; GECSÉNYI-GUSZAROVA, 2003; KÉRÉSZY, 1916; SZŰCS, 1990; NAGY-F. KlSS, 1995. 6 A nógrádi levéltár leégett 1682-ben Fülek ostroma idején. KOSÁRY, 1970. 336. Az Ebeczky család genealógiájában — MOL O 69. 454. cs. Fasc. 79. — nincsenek adatok az engem érdeklő korszakról. Sajnos nem volt lehetőségem arra, hogy szlovák levéltárakban kutassak, ahol talán sikerült volna rábukkanni Ebeczky Imre nyomaira, mivel életének egy része Pozsonyhoz és Pozsony vármegyéhez kötődött. 75