Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Dominkovits Péter: Egy soproni kereskedő hódoltsági üzleti kapcsolatai, 1559–1606 / 253–294. o.

Dominkovits Péter: Schwartz János soproni süvegjártó levelezése megjelentetett tanulmányával kell kezdeni. E munka máig is a kora újkori soproni borexport meghatározó feldolgozása.

25 Ember Győző 15 nyugatmagyarországi harmincadhivatal 1542. évi vámnaplóját feldolgozó kötetét Mollay Károly nemcsak a soproni adatok kiemelésével ismertette, hanem ennek apropóján valójában egy adatgazdag tanulmányt is írt a Sopronban használt mértékegységekről, a beérkezett posztók, szövetek elnevezéséről.

26 A nyelvészeti-kereskedelemtörténeti kutatás egyfajta folytatásaként 1991-ben a levéltári forrásokban található fogalommeghatározásokkal (pl. kereskedő, áros, bolt), a 16. század első harmadában tevékenykedett Moritz Pál kereskedő életútját, tevékenységét dolgozta fel, majd pár év múlva, 1994-ben üzleti könyvét is publikálta.

27 A késő középkori kereskedelemtörténeti tanulmányok mellett Szende Katalin a nádcukor elterjedése előtti táplálkozásban, ételízesítésben az édesítés terén meghatározó szerepet játszó méznek a Nyugat-Dunántúl gazdasági életében, kereskedelmében betöltött szerepéhez szolgáltatott kora újkori adatsorokat.

28 Visszatérve a jelen forrásközléshez: sajnos ez a kereskedelmi levelezés egyoldalú, Sopron város archívumában csak a Schwarznak írott missilisek maradtak fönn. A soproni süvegjártó-kereskedő által jegyzett levelek előkerülésére nagyon csekély az esély. Szombathely esetében jelenleg csak e sorozatból ismert 16-17. századi városi polgár folyamatos levelezése, a kora újkori Pápa forrásadottságai sem adnak okot a túlzott bizakodásra. Ugyanakkor ez az egyoldalúan fennmaradt levelezés is jelzi a három részre szakadt országban a hódolt rész és a királyi Magyarország gazdasági egységét. Rámutat: még a „hosszú török háború" hadieseményei közepette is fennmaradtak és működtek az előző időszakban kiépült regionális és interregionális kereskedelmi kapcsolatok, miként a térséget sújtó legvészesebb háborús esztendőkben is, már a rövidebb békeidőszakok beálltával újra folytatódott a kereskedelmi tevékenység. (Ezt jól példázza a Bocskai István erdélyi fejedelem 1605. évi dunántúli hadjáratának idejéből származó levelek sora.)

29 Hasonló tendenciára utal a Bethlen Gábor erdélyi fejedelem, választott magyar király Habsburg-ellenes küzdelmének Dunántúlt érintő, 1619-1622 közötti időszaka. Kőszeg és Pápa harmincadfizetés alól mentesített polgárai 1618-ban 873 forint harmincad vámértéket meghaladó árut szállítottak, ez az 1619., háborús évben csak némileg csökkent (közel 765 forint). Az 16201622. évi háborús esztendőkben a kereskedelem volumene több mint 50%-kai csökkent (371, illetve 321 forint), de nem szűnt meg!

30 25 HÁZI, 1959. A borkereskedelem révén Sopron helyét, szerepét a 17. századi közép-európai kereskedelmi kapcsolatrendszerben Gecsényi Lajos dolgozza fel. 26 EMBER, 1988; MOLLAY 1990. 27 MOLLAY, 1991; MOLLAY, 1993. 28 SZENDE, 1998. A késő középkori kereskedelemtörténeti munkákra: SZENDE, 1996; SZENDE, 2002. 29 A kérdéskörre legújabban: DOMINKOVITS, 2006. 84-86. 30 ZlMÁNYI-PRICKLER, 1974.192. 257