Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Baráth Madolna: A Gazdasági Bizottság 1956-1957-ben A Gazdasági Bizottság létrehozása November 4-én a szovjet katonai intervenció azonban elsöpörte Nagy Imre koalíciós kabinetjét. Az ország egységes irányítása megszűnt. A szovjetek bevonulását követően nem lehetett tudni, hogy vajon civil vagy katonai igazgatás alá kerül-e Magyarország. Bár Szolnokról hír érkezett egy új kormány megalakulásáról, működésének nyomai néhány napig azonban nem mutatkoztak. Kádár János és társai Budapestre érkezésük után, 1956. november 7-én tartották első minisztertanácsi értekezletüket, amelynek döntései, például a kormánybiztosi rendszer bevezetése, a Közellátási Kormánybizottság létrehozása, rendkívüli helyzetre utalt.

10 A kormány összesen nyolc főből állt, a gazdasági tárcákon négyen (Apró Antal, Rónai Sándor, Kossá István és Dögei Imre) osztoztak. Miután a kormány nyolc tagból állt, a gazdasággal foglalkozó miniszterek száma minimálisra csökkent, az 1956 októbere előtti minisztertanácsi elnökségi döntési rendszert értelmetlen volt visszaállítani. Kádár és társai megközelítően sem voltak tisztában azzal, hogy a központi államigazgatási apparátusban kikre számíthatnak, hiszen a minisztériumokban már november 4-e előtt megindultak a tisztogatások, az irányítást forradalmi bizottságok vették át, nem beszélve arról, hogy a november 3-i kormányátalakítás következtében Nagy Imre 1956. október 27-i kormányának tagjai elvesztették tárcájukat, így a minisztériumok élén nem állt egyszemélyi felelős vezető. A koalíciós alapra épülő irányító államtitkárok megbízására az „egynapos kormánynak" nem futotta az idejéből. A helyzetet a november 7-én hivatalba lépő Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány szempontjából nehezítette, hogy az üzemek jó részében a hatalom a munkástanácsok kezébe került, a vállalati igazgatókat vagy elzavarták, vagy háttérbe szorították, a pártszervezetek beszüntették tevékenységüket. Az éves gazdasági tervek, az 1956. évi és az 1957. évi érvényét veszítette, a sztrájkok miatt a gazdaság teljesítőképessége megrendülőben volt. Az energiahelyzet is aggasztó képet festett. A bányákban nem folyt termelés, az erőművek tartalékaikat fogyasztották. A kormány azonnali kibővítése ennek ellenére nem jött szóba, Kádárék a tárcákat esetleges koalíciós partnereiknek tartogatták, ilyenek azonban nem akadtak. A Minisztertanács november 7-én úgy döntött, hogy átmenetileg az illetékes miniszterek által megbízott vezetőket állít a minisztériumok élére.

11 Apró Antal 1956. november 7-én — illetve néhány esetben későbbi időpontban — lényegében az október 23-i minisztereket nevezte ki az apparátusok vezetőinek. November második fele, december eleje a hatalom visszaszerzésének kíméletlen teendőivel telt el. Kézbe kellett venni az államapparátust és a vállalatok vezetését. A közalkalmazottakat november 10-ig kötelezték a munka felvételére, az állami tisztviselők sztrájk idejére nem kaptak fizetést, a forradalmi bizottságokat politikai tanácskozó testületté minősítették, majd december elején megio MOL XIX-A-83-a. 161. d. 11 Uo. 217