Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Baráth Magdolna: A Gazdasági Bizottság 1956–1957-ben / 213–251. o.

Közlemények Természetesen az ügyrendet sem tárgyalta a plénum. Röpszavazással fogadták el. Az előzetes írásos vélemények közül csak egyet említek. A Honvédelmi Minisztérium sérelmezte, hogy a Minisztertanács Elnöksége a honvédelmi és a belügyminiszter nélkül dönthetett a fegyveres testületek költségvetéséről, meghatározhatta és ellenőrizhette ezek kiképzési tervét, megállapíthatta a tényleges katonai szolgálat idejét, jóváhagyhatta az ország védelmi beruházásait, a hadiipari termelés export-import és a fegyveres testületek megrendelési tervét.

6 Nagy Imre bukása után Hegedűs András miniszterelnök már közel sem engedhetett meg magának annyi önálló döntést, mint elődje. A kormányon belül a központi szerv a Minisztertanács Elnöksége lett, amely az elnökből, az első elnökhelyettesből és az elnökhelyettesekből állt.

7 A kormány „erős embere" újra Gerő Ernő első elnökhelyettes lett. A három elnökhelyettesi pozíciót Apró Antal, Hidas István, Mekis József (1955. november 15-étől Erdei Ferenc) töltötte be. Ez csak az 1956. júliusi fordulat után változott meg, amikor Gerő első titkárrá történt megválasztása után kivált a kormányból. Ekkorra az első elnökhelyettes Hidas István lett, és bekerült a testületbe Marosán György. A 29 fős kormánnyal szemben az öt-, illetve hatfős Elnökség komoly hatalmat összpontosított a kezében. A Minisztertanács ügyrendje szerint az Elnökség döntött valamennyi olyan ügyben, amely nem volt kifejezetten a szélesebb testület elé utalva, illetve amelyeket a plénum a hatáskörébe utalt. Elvileg tehát lényegében minden kérdés eldönthető volt a miniszterek megkérdezése nélkül, miután azokról csak utólag kellett beszámolnia a kormánynak. A helyzetet bonyolította, hogy az Elnökség saját hatáskörébe tartozó ügyek eldöntését tagjaira személy szerint rábízhatta. 1956. október 23-a után a kormányzati döntési mechanizmus még néhány napig fennmaradt. Az október 27-én létrejött Nagy Imre-kormány szerkezetében követte a Hegedűs-kormányt, bár új szervezetként Vas Zoltán vezetésével létrehozták a Közellátási Kormánybizottságot, amely a Minisztertanács 1956. október 28-i ülésének jegyzőkönyve szerint összezavarta a miniszteri és a kormánybiztosi hatásköröket.

8 Ennek azonban már nem volt különösebb jelentősége. Október 30-án újra létrejött a kormány elnöksége, de ez már nem hasonlított a régi szűkebb testülethez. Tagjait koalíciós megfontolások alapján választotta Nagy Imre és tanácsadói köre. A Minisztertanács plénuma már nem ülésezett. 1956. november 3-án a következő átszervezés aztán eltüntette a régi struktúrát is.

9 Egy történelmi pillanatra úgy tűnt, hogy a kormányzásban gyökeres fordulat következik be. 6 Uo. 7 Uo. 8 GLATZ, 1989. 40-46. 9 L. erre FEITL, 1993. 216