Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért" hosszabb idő óta „Európába vágyott". Kérdés maradt: ott kire számíthat és mihez kezdjen? Nem volt kétséges, hogy ebben a nem jószántából vállalt emigrációban csakis elvbarátaira, a magyar és a külföldi szociáldemokrata elvtársaira, barátaira támaszkodhatott. Emigrációjának első félévében Kéthly Anna — Széliggel egyetértésben — munkájának középpontjába az ENSZ-beli politikai harcot helyezte, a magyarügy képviseletét állította. A sikertelenségek ellenére Kéthly tevékenységében a magyarügy szolgálata nem szorult háttérbe, az ENSZ-t továbbra is a céljaiért folyó küzdelem legfontosabb területének tekintette. 1957 őszén is különös jelentőséget tulajdonított az ott folyó munkának, és nagy reményeket fűzött a szeptemberben kezdődő XII. közgyűléshez, amelynek napirendjén az ÖB Magyarországról szóló jelentésének vitája is szerepelt. A XII. közgyűlésre is már hónapokkal előtte készült, és céljai elérése érdekében nemzetközi kapcsolatait is megmozgatta, mindenkinek segítségét kérte, aki a magyarügyben vele azonos nézeteket vallott és kész volt közbenjárni a siker érdekében. Ezt tette szinte élete végéig. Az MFT-SZMNK sorsa is foglalkoztatta, a körülötte hónapok óta folyó huzavonát Európából, Brüsszelből is nyomon követte, bár már érezte, tudta, hogy a vita nem az '56-sok, az MSZDPe és saját javára dől el. Az MFT-SZMNK-t az '56os szellemet őrző, az 1956. november 4-én vállalt misszióját támogató legfontosabb szervezetnek tekintette. Haláláig ennek a szervezetnek nevében lépett fel a magyarügy mellett a nemzetközi fórumokon, a kormányokkal és politikusokkal folyó hivatalos tárgyalásokon és levelezésében. Mindezek mellett már nem volt kétséges számára, hogy tevékenységi terepe, működésének háttere a magyar és a nemzetközi szociáldemokrata közösség lesz. 1957 tavaszától fokozatosan ide vonult vissza. Az MSZDPe elnökeként hozzálátott a párt dolgainak intézéséhez, mert a politikai harcok közben elhanyagolták az MSZDPe ügyeit. ENSZ-beli elfoglaltsága „azzal az eredménnyel, illetve kárral járt, hogy keveset tudtunk a magunk sorainak megszervezésével foglalkozni, és most ez a kérdés körmünkre égett".

130 — ismerte el Szélig május elején. Kéthly Anna, miután Európába települt és egy Brüsszel környéki elővárosban kapott házban berendezkedett, húgával, Magdával aktívabban kezdett foglalkozni a szociáldemokrata emigráció szervezésével, problémáival. Áprilisban Londonban tárgyalásokat kezdett az angol Munkáspárt és az itt székelő SZI vezetőivel, akik köreiben Kéthlynek nagy tekintélye volt, több vezetőjéhez régi barátság fűzte. Az nem volt kétséges, hogy a következő években (évtizedekben?) tevékenységét az emigrációs párt, az MSZDPe vezetőjeként fejti ki. Ezért fűzött nagy reményeket az európai szocialista pártok vezetőivel várható megbeszélésekhez. Jelenléte Londonban előrelendítette azokat a tanácskozásokat, amelyeket a februártól itt tartózkodó Szélig folytatott.

131 130 Szélig Imre levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. május 3. 131 Uo.; Szélig Imre 2. sz. körlevele a vezetőségi tagoknak. 1957. szeptember 26. 209