Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért kibontakozásnak. Minden pártnak fel kell adni túlzott igényeiből annyit, amenynyi az együttműködéshez szükséges." Ez minden jel szerint elsősorban az MSZDP in exilnek és Kéthly Annának szólt. Kiderült az is, hogy „a forradalom táborában mindenütt meglehetősen erős ellenzéke van a Nemzeti Bizottmánynak, ami nem annyira a számításba jövő személyek elleni kifogásban nyilvánul meg, hanem abban, hogy a mai napig sem vették tudomásul, hogy Magyarországon forradalom volt. Az NB létét anakronizmusnak tartják, mert személyi összetételében a '45 előtti Magyarországot tükrözi. Az éles ellenzést nekünk kellett mindenütt a politikai józanság medrébe terelni."

118 Az amerikaiak célja az volt, hogy a XII. közgyűlésre, amely az ÖB jelentését tűzte napirendre, egységes emigráció vonuljon fel, egységesen képviselje az amerikai érdekeket és koncepciót. Néhány az MFT-n, MNB-n kívül maradt emigráns csoport elkezdte sürgetni „az egységes magyar nemzeti képviselet azonnali megalakítását".

119 Augusztus 3-án memorandumban követelték az egységes nemzeti képviselet azonnali, még az ENSZ ülésszakának megkezdése előtti létrehozását azokból a képviselőkből, akik írásban kinyilatkoztatják, hogy a „szabadságharc elvi alapján állnak". Végül csatlakozásra szólítottak fel mindenkit, akik a memorandummal egyetértenek és ezt írásban is kifejezésre juttatják. A memorandumot elküldték az összes emigráns magyar lapnak, Kéthly Annának, a Szabad Magyarország Nemzeti Képviseletének, a Magyar Nemzeti Bizottmánynak, a Szabadságharcos Szövetségnek és a Szervezetek vezetőinek.

120 Eközben, feltehetően amerikai sugallatra egy újabb alakulat, az ún. UN Bizottság létrehozását kezdeményezték. Az SZMNK intézőbizottsága a delegátusok megfelelő informálására létre hozta a 17 tagú UN Bizottságot, „mivel most számunkra a legfontosabb ügy az UN előtt teljes erővel képviselni a magyarkérdés megoldásának szükségességét és elkövetni mindent, hogy az UN a lehető legkedvezőbb határozatokat hozza". Az UN Bizottság célja volt „a Képviselet álláspontjának kialakítása, ennek eljuttatása a delegációkhoz [értsd: az ENSZ missziókhoz — S. E.], rendszeres és személyes meggyőző munkát folytatni a delegációk felé, hogy a magyarügy tárgyalásából népünk számára a lehető legtöbb eredményt érjük el."

121 Az UN Bizottságot kiegészítették magyar tudósokkal, művészekkel és írókkal, valamint diplomatákkal. A munkabizottság feladata volt a kapcsolatfelvétel a delegátusokkal, informálásuk, „befolyásolásuk, állandó munka a közgyűlés időtartama alatt és azt megelőzően". Ez elsősorban az amerikai földrészen tevékenykedőket érintette, mert a Kiss vezette titkárságnak 118 Uo. 119 A Magyar Szabadságharcosok, Politikai Foglyok Országos Szövetsége, az Aktív és Passzív Ellenállási Központba tömörült Szabadságharcos Forradalmi és Munkástanácsok nevében és megbízásából. Aláírók: Potoczky Mária, Kapus Edward, Bácskai H. Béla, Hóka Ervin, Hóka Mihály, Bnugrath Gergely és egy olvashatatlan aláírás. 120 Uo. 121 Kiss Sándor levele Böszörményi B. Istvánhoz. 1957. augusztus 27. 203