Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért Kormányképviselethez fűzött remények, elvárások csak részben realizálódtak. Az adminisztráció vezetésére irodát terveztek létesíteni New Yorkban és Párizsban, élükön egy-egy alkalmazott titkárral, akik az elnökség irányítása mellett intézték volna az adminisztrációt. Mint említettük, csak az amerikai iroda alakulhatott meg. A következő hat hónap a két szervezet sajátos harcával telt el, amelynek során az MFT-Kormányképviselet többször átalakult, végül de facto megszűnt az MNB-vel együtt. A Varga Béla vezette MNB nem ismerte el a forradalmi tanácsot vezető és kizárólagos nemzeti képviseletnek, nyilvánosan és durván támadta az MFT-Kormányképviseletet. Kiss azonban nem szállt ringbe, mert mélységesen elítélte a két szervezet viszálykodását. A február közepétől Londonban dolgozó Szélighez áprilisban csatlakozott Kéthly, aki különösen fájlalta, hogy a Kormányképviseletet nem alakították meg, és egyéb elvi és más engedményeket és elfogadhatatlan személyi döntéseket hoztak, amit az MSZDPe vezetése és tagsága nem fogadott el. A Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete (SZMNK) létrejötte, 1957. március 14. Az első lépésben a sokakat irritáló „forradalmi" jelzőtől kellett megszabadulni. Az MFT-Kormányképviseletet tehát átkeresztelték. Az új elnevezés a Szabad Magyarország Nemzeti Képviselete (SZMNK) lett. Elfogadása könnyű volt, ezt formális kérdésként kezelték. Maga Kéthly Anna jelentette be 1957. március 14én egy sajtókonferencián. Az MFT-Kormányképviselet viszont nem szűnt meg, de kifelé inkább a szalonképesebb új nevet használták. Valójában nem sima névcseréről volt szó, létrehozásának igazi indoka az emigrációs csoportok egyesítésének előmozdítása volt. Eszerint a Forradalmi Tanácsot törvényhozó testületnek, nyugati típusú parlamentnek tekintették, a Tanácsnak kellett döntenie a magyar emigrációnak irányt mutató fontos elvi és politikai kérdésekről. A Tanács végrehajtó szerveként hozták létre a SZMNK-t, amely viszont valamiféle kormányként működött volna. Ezzel valójában megkezdődött az egyesülési folyamat. Kiss Sándor március végén levelet küldött az ismertebb emigrációs vezetőkhöz, melyben felkérte a címzetteket arra, hogy csatlakozzanak a SZMNK-hoz. Az új nevű szervezet már elvi engedmény volt az amerikaiaknak és „az MNB tagoknak is, akik ezt az elnevezést szívesebben hallgatták".

104 Az MFT-SZMNK szélesebb támogatást kapott a polgári emigránsok körében is. Az MSZDP vezetői természetesen felismerték az amerikai illetékesek igazi terveit. Szélig Imre „az általános emigráns politikával kapcsolatban kialakult" helyzetről egyik bécsi munkatársának május 104 Kiss Sándor levele Padányi-Gulyás Bélához. 1957. május 7. 197