Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért összesen 13 személy alkotná, de, hogy „az újak többsége biztosítva legyen", az új delegáltak fele régi, fele új emigráns lesz.

100 Szélig véleménye szerint amennyiben a Kormány képviseletet így állítják fel, az intézőbizottságra nincs szükség, és a Forradalmi Tanács megmarad parlamentnek, amely időről időre ellenőrzi a Kormány kép viselet munkáját. „Miért kívánunk minden áron Kormányképviselet lenni és miért nem intézőbizottság?" — tette fel a kérdést Szélig az MSZDPe vezetői és a velük együttgondolkodók nevében. Azért, szólt a válasz, „mert a koalíciós kormányt [értsd: az '56. évi Nagy Imre-kormányt — S. E.] változatlanul az egyetlen törvényes kormánynak tekintjük és annak képviseletében jártunk el eddig. Ha ezt az elvet föladjuk, akkor egy (helyesen: egyike) leszünk a régi emigráns szervezetnek. Eddig minden beadványunkat mint a törvényes, de fegyveres orosz beavatkozással elmozdított kormány szabad földön élő megbízottaiként adtuk be. Ha letérünk erről az útról, amely egyformán tekintette magát a forradalom jogutódjának és a törvényes kormány külföldi képviseletének, és emigráns szervvé válunk, úgy egy síkra kerülünk a Magyar Nemzeti Bizottmánnyal, aki épp oly jogosan beszélhet az emigráció és a magyar nép nevében, mint bármely más emigrációs szervezet, de nem beszélhet a forradalom és a törvényes kormány képviseleteként. Ez a kivételezett helyzet a számunkra áll fenn, és nem szabad erről lemondani."

101 Az MSZDPe vezetőit az is zavarta, hogy az MFT intézőbizottságában a régi emigráció „túlzott befolyásra tett szert". A történtekért Szélig a felelősséget Kiss Sándorra hárította. Szerinte az MSZDPe képviselőit olyan helyzet elé állította, hogy azok a „kongresszus felrobbantása nélkül" nem tehettek mást, mint elfogadták a kész helyzetet. Az intrika gépezete is működésbe lépett. Elterjedt pl., hogy Kővágó József kijelentette: „vigyázni kell, nehogy a szociáldemokraták túlsúlyra jussanak. Itt lesz a kutya elásva." — fűzte hozzá Szélig. Az MSZDP a hír hitelességének tisztázásáig ebben nem kívánt állást foglalni.

102 Az MFT-Kormányképviselet körüli problémákért végül Szélig is felelősséget érzett, bár hangsúlyozta, ő mindent előkészített (megküldte a megállapodás szövegét és megírta a továbbiakra vonatkozó utasításokat is). Sőt, Kiss Sándorral együtt mindent megbeszéltek és mindenben megegyeztek. A történtekért tehát Kisst tette felelőssé, aki „nem tartotta be a megállapodást, és Benjáminnak olyanokat mondott, amiben nem állapodtak meg." Kisst nem hatalmazták fel arra, hogy az előkészítés során kidolgozott megállapodás szövegén változtasson, „ellenkezőleg, szigorúan a megállapodás szövegéhez való ragaszkodást" kérte tőle Szélig. Erre a garancia az volt, hogy az '56-osok vannak többségben „és elképzelhetetlen, hogy ne az történjen, amiben megállapodtunk". A Keresztény Demokrata Pártot is csak politikájának tisztázása után akarták elismerni teljes 100 Szélig Imre levele Herczog Károlyhoz [Oroszlán Pálhoz]. 1957. február 15. 101 Uo. 102 Szélig Imre levele Benjámin Olivérhez. 1957. január 25. 195