Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért” (1956. november 4.–1957. szeptember) / 151–212. o.

Strassenreiter Erzsébet: Kéthly Anna harca a „magyarügyért" zattól azzal zárkózott el, hogy először az ENSZ főtitkárával kíván beszélni." Ezután következtek a „nagy kézfogások, aztán indultunk, mert sietni kellett."

10 Kéthly fogadására sokan mások is megjelentek, így többek között a New Yorkban és környékén élő „munkásemigránsok" és a demokratikus emigráció úgyszólván valamennyi tagja. Kéthly Annát sok szeretettel fogadták. Az újságírók tömege, fotó- és televízió-riporterek készítettek interjút vele a magyarországi eseményekről.

11 Kéthlyt itt már emigránsként fogadták, pedig ekkor ő még nem gondolt erre. A fogadóbizottságban és a várakozó tömegben azonban nem sok elvbarátja, valamikori munkatársa volt. Megjelentek ugyan az Amerikában működő Magyar Szociáldemokrata Párt helyi vezetői, képviselői, többek között Medey István, Gábor Róbert, Pisky-Schmidt Frigyes és mások, akiknek többségét Kéthly személyesen nem ismerte, egy-két ismert tagját pedig nem fogadta szívesen. A Peyer Károly fémjelezte MSZDP rossz viszonyban volt a Bán Antal alapította MSZDP in exillel, amelynek élén Bán halálától Szélig Imre állt. A két emigráns MSZDP 1948 óta ellenségesen viszonyult egymáshoz, Kéthly pedig, aki a Bánféle párt élére került, követte a „hagyományokat" és nem állt szóba az ellentáborhoz tartozókkal. Ebbe belejátszottak az otthoni ellentétek, az egyesülés körüli ügyek vélt vagy valós sérelmei is, amelyeket az 1956. évi események tovább mélyítettek. Kéthly sem tudott szabadulni az egymás elleni háborúskodás örökségétől. A legfelkavaróbb élményt azonban Kéthly számára a fogadóbizottságban hangadó szerepet játszó Varga Béla és barátai, így Pfeiffer Zoltán jelenléte okozta. Az 1945 utáni parlament elnökéről Kéthlynek politikailag nem volt jó véleménye, nem beszélve a katolikus klérussal kapcsolatos fenntartásairól. Nem örült annak, hogy Amerika „szabad földjén" legelőször éppen e körök prominensei fogadják. Az ügy érdeméhez és az érkező személyiségéhez méltó fogadás azonban nem maradt el, mert a számos várakozó barát mellett ott voltak a fogadók között New York polgármesterének megbízottja, csakúgy, mint az amerikai szocialista mozgalom elnöke és veteránja, Norman Thomas, valamint az amerikai szakszervezetek és a Nemzetközi Szabad Szakszervezeti Szövetség megbízottjai is. Az első napok az USA-ban A „küldöttség" útja már Európában diadalmenetként zajlott. Az Egyesült Államokban az amerikai propagandagépezet beindult, és minden korábbi képzeletet és méretet felülmúlt. Az amerikai illetékesek sűrű programot állítottak össze, aminek betartásához szigorúan ragaszkodtak, hiszen minden állomáson az új10 Uo. és Beszámoló a P. V. [Pártvezetőség] és az E. B. [Ellenőrző Bizottság] tagjainak, tájékoztató a Pártmegbízottaknak. » Kéthly Anna New Yorkban tartózkodik. SZMM, SZMSZK, 9. (1956) 88:11-12. 157