Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Urbán Aladár: Batthyány Lajos pozsonyi miniszterelnöki irodája / 139–149. o.

Közlemények tudósitotta a Miniszter-elnököt, Posonba visszatérte után pedig az ő kérésére én küldtem fel néhány tudósitást."

11 Ezek szerint Batthyány körleveleit „kötegben" küldték le és postázásukról Kuthy és munkatársai gondoskodtak. (Nyilván a budai központi postahivatal gyorsabb továbbítást tudott biztosítani.) Kérdés azonban, hogy mely miniszterelnöki körlevelek postázásánál tevékenykedett Kuthy. Az 1. számút Pozsonyból expediálták. Ha helyes az a feltételezés, hogy a március 22-i körlevelet Szemere fogalmazta, úgy annak csak szétküldésében működhetett közre Kuthy. Az ún. 2. körlevél szövegét ő fogalmazta, de azon Pozsonyban némileg változtattak. Az alapszöveg korábbi elkészülte miatt lehetséges, hogy a március 23-i dátum nem a nyomdába adás időpontja, hanem az 23-án már kinyomtatva úton volt Pestre, és annak szétküldéséről is még Kuthy gondoskodott.

12 A felszólítások és hirdetések mibenléte — amit Farkas emleget — nem világos, mivel nem tudunk arról, hogy ezekben a napokban a kormánynak további tömeges küldeményei lettek volna. Közben Pozsonyban újabb levelezési feladatok jelentkeztek, amelyekben Szemere Bertalan volt Batthyány segítségére. Szemere felkérése március 22-én történt, amit sajátos írásos feljegyzés bizonyít. Halassy Ede komáromi alispán március 21-én kelt levelében arról jelentett a miniszterelnöknek, hogy a városban olyan hírek okoztak riadalmat, miszerint a császári kormány a pénz- és hadügyi tárcát továbbra is függésben kívánja tartani. Batthyány ezt — nyilván előzetes megbeszélés után — továbbittatta Szemerének úgy, hogy a levél külzetén (ti. ekkor még borítékot nem használtak, hanem a címzés a borítékformára összehajtott ívpapír külzetén volt) az eredeti címzés alá odaírták: „Ministerelnöktől Tekintetes Szemere Bertalan urnák." Szemére, a precíz hivatalnok ugyanitt megjegyezte: „kapt[am]22/III. 1848."

13 Erre a levélre fogalmazta március 23-án Batthyány nevében Szemere a választ. Ennek lényege, hogy a miniszterelnök nem tud az említett tervekről (a felelős minisztériumról egyébként a törvényjavaslat még nem készült el), de ha ilyen tervek volnának, „nekem — szól a nyilatkozat — és azoknak kikkel én a ministeriumban részt venni óhajtok, eltökélt akaratunk a magyar nemzeti kormányt mindenben függetlenné tenni a császári ministerumtól".

14 (Lehet, hogy Szemere ezt a levelet — ha a délutáni órákban fogalmazta — már mint kijelölt belügyminiszter vetette papírra.) Bármilyen fontos is volt ez a nyilatkozat, Szemere ezen a napon jelentősebb levelet is fogalmazott Batthyány számára: együttműködési felhívást a Helytartótanácshoz. Érdemes idézni a megkeresés bevezető sorait, hogy mivel indokolja Szemere a miniszterelnöknek ezt a lépését: „Miután itt az országgyűlés színbeli Farkas János nyilatkozata, 1849. jan. 11. MOL H 25.1848:401. 12 Farkas János — Kuthy kérésére — március 25-én intézett jelentést Batthyány hoz: Batthyány iratai 173-175. (Ez az időpont megengedi a feltételezést, hogy Farkas Kuthy távozása után két nap múlva jelentett.) 13 MOL Hl. 1848:16. 14 URBÁN, 1999.160-161. 142