Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Kenyeres István: A Habsburg Monarchia katonai kiadásai az udvari pénztár és a hadi fizetőmesterek számadásai alapján, 1543–1623. Adalékok a török elleni küzdelem finanszírozásának történetéhez / 85–138. o.
Közlemények Rákóczi Zsigmondtól Tarcal és Tokaj uradalmainak inskripciójából (80 000 mFt) 100 000 100 000 3,9 Zakariás Geizkofler birodalmi fillérmestertől 2500 2500 0,1 Cseh rendektől 52 000 52 000 2,0 Összesen 548 495 234 254 308 838 416 313 530 107 541 003 2 579 010 100 A táblázat adatai igazolják, hogy Unterholtzer működési idejében is meghatározók a felső-magyarországi hadi finanszírozásban a magyarországi hadi fizetőmester — igaz meglehetősen hektikusan történő — átutalásai: míg 1595-ben 173 000 rFt-ot, a következő évben, a törökök egri hadjárata és a mezőkeresztesi csata évében viszont ennek az összegnek alig 44%-át, mindösszesen 77 000 rFt-ot kapott a Bécsben székelő kollégájától. Ez az összeg a következő években még tovább csökkent (42, majd 37 ezer rFt), ugyanakkor az erdélyi hadjárat idején, 1599-1600-ban újfent jelentősebb támogatást kapott Unterholtzer bécsi kollégájától: 1599-ben 140 ezer, míg 1600-ban 218 ezer rFt-ot utaltak át részére. Összességében a magyarországi hadi fizetőmester átutalásai képezték Unterholtzer bevételeinek negyedét, azaz jelentősen megváltoztak a viszonyok a negyedszázaddal korábbi helyzethez képest, amikor a felső-magyarországi hadi költségek háromnegyed részét a magyarországi hadi pénztárból fizették. Igen hangsúlyosan jelentkeznek a sziléziai rendek és a Sziléziai Kamara befizetései, összességében a bevételek negyedét már ők szolgáltatták, és ami nem elhanyagolható szempont: készpénzben. Itt már jól tetten érhető az az 1560-70-es években kikristályosodó birodalmi végvárrendszer-finanszírozási koncepció, miszerint valamennyi osztrák tartomány és a cseh koronához tartozó terület járuljon hozzá a vele határos vagy hozzá legközelebbi végvidék fenntartásához. 71 Ebben a „munkamegosztásban" Sziléziára hárult a felső-magyarországi végvidék finanszírozásában való részvétel. A sziléziai rendek egyébként már az 1550-es évektől rendszeresen szavaztak meg töröksegélyt, azonban ezek az összegek többnyire az udvari vagy a magyarországi hadi fizetőmesterek pénztáraiba kerültek, 72 azonban a tizenötéves háború idején már a sziléziai rendek által kinevezett megbízott, azaz fizetőmester gondoskodott a segélynek a felső-magyarországi hadi fizetőmes71 PÁLFFY, 2001/a. 203-205. 72 Uo. 205. és SCZODROK, 1933. 481-488. A sziléziai rendek által az 1550-es évektől megajánlott töröksegélyre 1. RAUSCHER, 2004. 300-303. 114