Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Közlemények esztendő őszén már Velencében tartózkodott, és a következő év februárjának elején ő hozta a köztársaság által a várandós királynénak küldött 15 000 dukát ajándékot.

221 Ezt követően két és fél évig nem hagyta el az országot, többnyire Budán tartózkodott. 1508 szeptemberében kelt útra ismét a lagúnák városába, és az adatokból úgy látszik, egészen 1510 áprilisáig ott tartózkodott.

222 1510 tavaszán azonban hazarendelte Ulászló király, mivel napirendre került a Cambrai-i Ligához történő csatlakozás kérdése. Az 1508 decemberében kötött — látszólag oszmánellenes — francia-Habsburg-spanyol szövetség valódi célja a Velencéhez tartozó szárazföldi területek felosztása volt. A magyar királyt már 1509-től szerették volna ügyüknek megnyerni, amelyet a Luxemburgi Zsigmond alatt elveszett Dalmácia visszaszerzésének esélyével kívántak nyomatékosítani. A júniusban Székesfehérvárott, majd július elején Tatán folytatódott országgyűlésen — ahol megjelent a francia király, a császár, valamint a pápa követe — végül a szövetséghez történő csatlakozás mellett döntöttek, amelyhez az ősz folyamán hivatalosan csatlakozott Ulászló. Ez azonban csak formális aktus volt, köszönhetően a Szentszék politikájában történt hangsúlyváltásnak, a Velence-párti befolyásos magyarok kitartó munkájának, s nem utolsósorban az értékes velencei ajándékoknak.

223 Bakócz Tamás számított a köztársaság legfőbb támogatójának, hiszen sokat köszönhetett Velencének. Többek közt a velenceiek közbenjárására kreálta bíborossá VI. Sándor (1500), majd szintén a köztársaság támogatásával nyerte el a konstantinápolyi pátriárkái címet (1507) .

224 A prímás mellett Velence régi barátjának számított természetesen Csulai Móré Fülöp is. Ők ketten állandó kapcsolatban álltak a köztársaság budai követével, Pietro Pasqualigóval. (A velencei diplomatával egyébként mindvégig baráti kapcsolatot ápolt Csulai.) Fülöp minden fontos részletről tájékoztatta a követet, sőt állítólag még tippeket is adott arra vonatkozólag, hogy a köztársasággal szemben álló országnagyokat mekkora summával lehetne az ügynek megnyerni.

225 Velence követén keresztül tolmácsolta háláját Csulainak, Bakócznak és Szatmári György pécsi püspöknek, mivel az országgyűlésen felszólaló és a köztársaságot becsmérlő francia követ állításai ellenére mindvégig kiálltak mellettük.

226 A köztársaság egy hónappal későbbi levelében többek közt ismét megköszönte Fülöp szolgálatait. Minden bizonnyal ő is közreműködött Perényi Imre pártváltásában, és talán az ő tanácsára küldött Velence 250 arany értékű selymet a nádornak.

227 A két ország közt 1512-re állt helyre a korábbi kiegyensúlyozott kapcsolat, így Csulai Móré Fülöpöt ez év őszén ismét Velencébe küldték. Szeptember végén már Zenggben volt kíséretével, majd október 7-én nagy pompával fogadták 221 ÓVÁRY, 1890. Nr. 997. 222 SANUTO, 1877.154., 162., 166.; LUKCSICS, 1930. 222. 223 JÁSZAY, 1990.209., KOSÁRY, 1978.95-99.; KULCSÁR, 1981.110-115. 224 FRAKNÓI, 1899.86. 225 GERÉZDI, 1945.70. 226

1510. július 12.: ÓVÁRY, 1890. Nr. 1023. 2271510. augusztus 19.: ÓVÁRY, 1890. Nr. 1026. 60