Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.

Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe denesetre a kollekció publikálása ezúttal elmaradt. 159 Itt említem meg Fülöp antikvitás iránti erős vonzódásának egy további kézzelfogható bizonyítékát, ugyanis gyűrűjébe egy a Krisztus utáni első században keletkezett gemmát fog­laltatott. 160 Csulai mestere, kortársai, barátai szerint kiváló verselő és szónok volt, azon­ban sajnos művei közül csupán egyetlen orációja maradt korunkra. Ez sem egyedülálló a magyar literatúra történetében, hiszen pl. Garázda Péternek mindössze két verse ismert, azonban kortársa Filippo Buonaccorsi (humanista nevén Callimachus Experiens) kiváló poétának tartotta. 161 Az egyetlen fennma­radt beszédét 1521 januárjában mondta el a Signoria előtt. Olasz nyelvű orációját lejegyezték, egy Bécsben őrzött kódexben található. 162 Érdeklődése folytán két­séget kizáróan jelentős lehetett magánkönyvtára, azonban sajnos egyetlen darab­ját sem ismerjük. 163 A neki ajánlott könyvek egy-egy példánya mellett jelentős gyűjteménye lehetett az antik auktorok műveiből, de amint láttuk, Megyericsei munkájának másolatával is rendelkezett. Bibliofil voltának további — közvetett — bizonyítéka, hogy az idős korára „földönfutóvá" vált egykori budai könyvke­reskedőt, Rumi Györgyöt udvarába fogadta. 164 3. „Secretarius et orator perpetuus" 165 Csulai 1502-től mutatható ki királyi tikárként, 166 és szekretáriusként működött II. Ulászló és II. Lajos alatt egyaránt. A korábbi szakirodalom titkári tevékenységét 1502 és 1517 közé helyezte, 167 azonban minden bizonnyal 1526-ban bekövetke­zett haláláig viselte e tisztséget. Mindenesetre 1524 októberében még igazolha­tóan II. Lajos titkárai közé tartozott. 168 A királyi titkárok szerepéről, feladatairól a közelmúltban Kubinyi András készített egy összefoglaló tanulmányt, amelyből a korábbi ismereteknél sokkal árnyaltabb képet kapunk tevékenységükről. A királyi titkárokat az uralkodó 159 BALOGH, 1943. 1. köt. 193.; GERÉZDI, 1945.82.; LAKATOS, 2004.741.; LAKATOS, 2004-2005.3-4. (Laka­tos Bálint kéziratát a szerző lekötelező szívességéből használhattam.) 160 Lenyomata egy 1503. január 9-én, Budán kelt leveléről ismert. A papírfelzetes gyűrűspecsét le­nyomata fekvő ovális alakú, mérete 13,7*17 mm. Ábrázolása: „Egymás ellen rohanó hátratartott kezű Pán és kecskebak. Alapvonal, melyen a kecske mellső lába alatt domborulat van." GESZTELYI-RÁCZ, 2006.107. 161 HORVÁTH, 1935.174.; PAJORIN, 1990. 348. 162 Kiadása: Comissiones 165-167. Nr. X. 163 Handó György prépost bibliotékájáról is csupán annyit tudunk, hogy mintegy 300 kötetes lehe­tett, ám egyetlen kötete sem ismert. Garázda Péter gyűjteményéből pedig mindössze négy kötet ismert. FEDELES, 2005. Nr. 136. (375), SOLTÉSZ, 1958.20. 164 FÓGEL, 1913.85/1. jegyzet. 165 MOL DL 56 396. '«1502. augusztus 05.: MOL DL 58 212. 167 Pl. BÓNIS, 1971. VII. tábla; KÖBLÖS, 1994.301/3. jegyzetben 1516-ig. 168 1524. október 26.: KOLLER, 1782-1812. V. köt. 50. 53

Next

/
Thumbnails
Contents