Levéltári Közlemények, 78. (2007)
Levéltári Közlemények, 78. (2007) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe. Csulai Móré Fülöp (1476/1477–1526) / 35–84. o.
Fedeles Tamás: Egy Jagelló-kori humanista pályaképe denesetre a kollekció publikálása ezúttal elmaradt. 159 Itt említem meg Fülöp antikvitás iránti erős vonzódásának egy további kézzelfogható bizonyítékát, ugyanis gyűrűjébe egy a Krisztus utáni első században keletkezett gemmát foglaltatott. 160 Csulai mestere, kortársai, barátai szerint kiváló verselő és szónok volt, azonban sajnos művei közül csupán egyetlen orációja maradt korunkra. Ez sem egyedülálló a magyar literatúra történetében, hiszen pl. Garázda Péternek mindössze két verse ismert, azonban kortársa Filippo Buonaccorsi (humanista nevén Callimachus Experiens) kiváló poétának tartotta. 161 Az egyetlen fennmaradt beszédét 1521 januárjában mondta el a Signoria előtt. Olasz nyelvű orációját lejegyezték, egy Bécsben őrzött kódexben található. 162 Érdeklődése folytán kétséget kizáróan jelentős lehetett magánkönyvtára, azonban sajnos egyetlen darabját sem ismerjük. 163 A neki ajánlott könyvek egy-egy példánya mellett jelentős gyűjteménye lehetett az antik auktorok műveiből, de amint láttuk, Megyericsei munkájának másolatával is rendelkezett. Bibliofil voltának további — közvetett — bizonyítéka, hogy az idős korára „földönfutóvá" vált egykori budai könyvkereskedőt, Rumi Györgyöt udvarába fogadta. 164 3. „Secretarius et orator perpetuus" 165 Csulai 1502-től mutatható ki királyi tikárként, 166 és szekretáriusként működött II. Ulászló és II. Lajos alatt egyaránt. A korábbi szakirodalom titkári tevékenységét 1502 és 1517 közé helyezte, 167 azonban minden bizonnyal 1526-ban bekövetkezett haláláig viselte e tisztséget. Mindenesetre 1524 októberében még igazolhatóan II. Lajos titkárai közé tartozott. 168 A királyi titkárok szerepéről, feladatairól a közelmúltban Kubinyi András készített egy összefoglaló tanulmányt, amelyből a korábbi ismereteknél sokkal árnyaltabb képet kapunk tevékenységükről. A királyi titkárokat az uralkodó 159 BALOGH, 1943. 1. köt. 193.; GERÉZDI, 1945.82.; LAKATOS, 2004.741.; LAKATOS, 2004-2005.3-4. (Lakatos Bálint kéziratát a szerző lekötelező szívességéből használhattam.) 160 Lenyomata egy 1503. január 9-én, Budán kelt leveléről ismert. A papírfelzetes gyűrűspecsét lenyomata fekvő ovális alakú, mérete 13,7*17 mm. Ábrázolása: „Egymás ellen rohanó hátratartott kezű Pán és kecskebak. Alapvonal, melyen a kecske mellső lába alatt domborulat van." GESZTELYI-RÁCZ, 2006.107. 161 HORVÁTH, 1935.174.; PAJORIN, 1990. 348. 162 Kiadása: Comissiones 165-167. Nr. X. 163 Handó György prépost bibliotékájáról is csupán annyit tudunk, hogy mintegy 300 kötetes lehetett, ám egyetlen kötete sem ismert. Garázda Péter gyűjteményéből pedig mindössze négy kötet ismert. FEDELES, 2005. Nr. 136. (375), SOLTÉSZ, 1958.20. 164 FÓGEL, 1913.85/1. jegyzet. 165 MOL DL 56 396. '«1502. augusztus 05.: MOL DL 58 212. 167 Pl. BÓNIS, 1971. VII. tábla; KÖBLÖS, 1994.301/3. jegyzetben 1516-ig. 168 1524. október 26.: KOLLER, 1782-1812. V. köt. 50. 53