Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Gecsényi Lajos: I. Ferdinánd udvarmesterének levelei Augsburg városához az 1527. évi magyarországi hadjárat eseményeiről / 129–142. o.

Források részletesen tájékoztatták.

4 A pontos ismeretek ellenére a véletlenszerűen felbukkanó újabb források még napjainkban is szolgálhatnak fontos információkkal, mint azt legutóbb a fehérvári koronázási lakoma ülésrendjének megismerése bizonyította.

5 A közelmúltban Augsburg város levéltárában találtam rá Ferdinánd kísérete egyik kiemelkedő személyiségének, Wilhelm Truchsessnek, Waldburg bárójának a város polgármesteréhez és tanácsához küldött tudósításaira, valamint Ferdinándnak a városhoz intézett levelére. A dokumentumok nem csupán megerősítik a korábbi kutatásokból már ismert tényeket, hanem egy-egy esetben ki is egészítik azokat. Mindenekelőtt igazolják azt, hogy az európai kontinentális kereskedelem egyik meghatározó központjának vezetői mennyire élénk érdeklődéssel kísérték a birodalmat építő Habsburg főherceg, nemrég koronázott cseh és választott magyar király bevonulását a távoli, de késő középkori kapcsolataiknak köszönhetően azért korántsem ismeretlen Magyar Királyságba. De fehérvári koronázása másnapján maga az ifjú uralkodó is szükségesnek tartotta, hogy tudósítsa a birodalmi várost a számára kedvező fejleményekről. A mozgatórugók a Fugger-ház ismert kölcsöneinek fényében nyilvánvalóak.

6 Korántsem kizárt, hogy a magyarokkal kereskedelmi kapcsolatban álló előkelő augusburgi kereskedőházak (Welser, Pallér, Österreicher, Weiss, Rot) akár közvetlenül, akár bécsi faktoraik révén hasonlóképpen kölcsönnel támogatták Ferdinánd magyarországi hadjáratát és trónra lépését, miként a Fuggerek vagy éppen maga a város korábban V. Károlynak több alkalommal nyújtottak kölcsönt. A birodalmi város polgármestere egyébként az 1520-as évtized páratlan éveiben a leggazdagabb kereskedő patríciusok egyikével, Konrád Rehlingerrel rokonságban álló Ulrich Rehlinger volt.

7 A régi svábföldi nemesi családból származó levélíró, Wilhelm Truchsess az örökös birodalmi étekfogói cím (Erbtruchsefi des Heiligen Römischen Reiches) birtokosa régóta kapcsolatban állt mind a Habsburgokkal, mind Augsburg városával. Tanulmányait Páduában végezte, majd Albrecht szász herceg szolgálatában állt. 1507-ben kapta meg I. Miksa császártól Waldburg birodalmi báróságát. Tanulmányunk szempontjából sokatmondó, hogy 1518-ban Augsburg tanácsa helytartónak választotta, majd a következő évben a württembergi hercegség császári helytartójává nevezték ki, és e tisztségében maradt egészen 1526-ig. Ekkor lett Ferdinánd főherceg, majd rövidesen cseh és magyar király éppen létrejövő közös 4 Warhafft anzeygen. A címlap fényképét Ortvay idézett munkája közli (1. a hivatkozott helyen 13 686 sz. rekord), illetve egy latin nyelvű röplap újrakiadása: KOVACHICH, 1790. 1-6. és egy francia nyelvű beszámoló: OSZK App. H. 196. 5 PÁLFFY, 2004, különösen az 1008-1013. 6 A Fuggerek kölcsöneiről Pölnitz alapvető monográfiája — PÖLNITZ, 1958 — alapján legújabban: ERDÉLYI, 2005. 38. skk. Említésre érdemes, hogy a nürnbergi származású, Bécsben működő Bartholomeus Flick (Fluck), aki 1508-tól folyamatosan jelen volt Bécsben, ahol magyarországi szarvasmarhákat vásárolt, 10 000 aranyat adott a koronázás költségeire. L.: PERGER, 1976. 44. és GECSÉNYI, 2002. 180-182. 7 Vö. BURSCHEL-HÁBERLEIN, 1994. 3-12. 130