Levéltári Közlemények, 78. (2007)

Levéltári Közlemények, 78. (2007) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez / 99–127. o.

Szabó András Péter: Beszterce város levéltárának történetéhez zott összefoglalásában meg sem említi a vonatkozó besztercei leveleket és számadáskönyveket.

67 Két hazai tudományterület azonban mégis akadt, amelynek képviselői erősebben támaszkodtak a besztercei filmek adataira. Az egyik a zenetörténet volt. A zenetörténészek közül elsőként Bárdos Kornél ismerte fel a Budapesten kutatható besztercei számadáskönyvek és levelezés nagy értékét, a forrásanyag lehetőségeit pedig később tanítványa, Király Péter aknázta ki számos tanulmányában és kötetében.

68 A klasszikus politikatörténethez képest a könyvtártörténet is igen korán eszmélt.

69 A szegedi iskola tagjai — nagyrészt a Magyar Országos Levéltár mikrofilmjei alapján — már 1985-ben közölték a besztercei osztókönyvekben (Teilungsbücher) található könyvjegyzékek listáját. Ezt 2001-ben továbbiakkal egészítették ki, majd 2004-ben az összes könyvjegyzéket kiadták a nagy szász városok egykori könyvgyűjteményeit bemutató forráskiadványban.

70 A besztercei „misszilisek" A levéltár talán legértékesebb állaga a Berger-féle első csoport. Eredeti német elnevezése Urkunden, amelyet a román levéltári terminológia hűen követ (Documente). Ahogyan azt már említettük, ez tulajdonképpen a besztercei levéltár 1700 előtti teljes, nem kötetes anyagát jelenti. A „magyar" elnevezés — Missiles — valószínűleg az 1950. évi budapesti felvételezés időpontjából származik. Kevéssé találó, mert ez a besztercei sorozat még a misszilis tág definíciójánál is szélesebb forráscsoportot ölel fel. Mielőtt ezek részletezésére rátérnénk, érdemes áttekintenünk a gyakorlati tudnivalókat. Albert Berger a csoport iratait egyetlen hosszú számsorra fűzte fel. Az iratokat palliumba helyezte, szigorú időrendben rendezte el, és a rendezéssel párhuzamosan regesztákat készített azok tartalmáról. Berger a tartalmi kivonatokat cédulákon rögzítette, és a teljes anyag kb. egyharmadánál a palliumokra is ráírta őket, együtt a keltezéssel, a kiadó/feladó személyével.

71 Az 1526-ig terjedő évek 67 BALOGH, 1982. 68 BÁRDOS, 1988. 251-255. Király Péter néhány vonatkozó publikációja, a teljesség igénye nélkül: KIRÁLY, 1995. 285.; KIRÁLY 2000 67-96.; KIRÁLY, 2004. 121-148.; KIRÁLY, 2005. 179-192. Király Péternek ezúton szeretném megköszönni a besztercei kutatásokkal kapcsolatos hasznos tanácsait. 69 Méltánytalanok lennénk, ha nem említenénk meg, hogy Szabó T. Ádám 1990-ben, a Berger-féle regesztakötétekről írott ismertetőjében nyomatékosan felhívta a figyelmet a budapesti mikrofilmekre, azonban ennek sajnos nem lett sok foganatja. SZABÓT., 1990. 107-111. 70 HERNER-MONOK, 1985; MONOK, 2001; MONOK ISTVÁN-VERÓK ATTILA, 2004. 7-155. A gyűjtésben és a kiadásban nemcsak az osztókönyvek anyagát használták, hanem a besztercei káptalani levéltár Szebenbe került régi iratait is. 71 DORDEA, 1985. 228-229. Berger sorszámai tehát nem jelennek meg az iratokon, mert azokat a palliumra vezette. A szorgalmas szász levéltáros keze nyomát az iratokon csak néhány dátumfeloldás őrzi. Berger egy eredeti regesztacéduláját sikerült megtalálnom a székesfehérvári anyagban, a kivonatolt irat mellett. 113