Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Bertényi Iván: XVI. Benedek pápa címere. Új fejezet a pápai heraldikában? / 73–90. o.

Közlemények A kulcsok már jóval a heraldika előtti időkben megjelentek mint Szent Péter attribútumai. Amikor Máté evangéliuma szerint Krisztus megteszi az Egyház vezetőjének, e szavakat intézi Péter apostolhoz: „Neked adom a mennyek országának kulcsait. Amit megkötsz e földön, meg lesz kötve a mennyekben is, s amit feloldasz a földön, föl lesz oldva a mennyekben is." (Mt 16,18-19) Legkésőbb az 5. század óta már szerepelnek a kulcsok mint a Szent Péter-ábrázolások részei, az apostol kezében tartja őket. III. Ince pápa (1198-1216) alatt elválnak Szent Péter képmásától, és a pápai intézmény jelvényévé várnak. A régi (lebontott) Szent Péter Bazilika apszisában látható volt egy III. Ince számára készült mozaik, amelyen a húsvéti bárányt balról a pápa, jobbról a római Egyház (Ecclesia Romána) kísérte, ez utóbbi két, párhuzamosan ráhelyezett kulcsot ábrázoló zászlót tartott. A 13. századtól a kulcsok a Péterre (mint „kősziklára") épített Egyházat szimbolizálták, de szerepeltek már azokon a hadizászlókon is, amelyeket korábban a hitetlen magyarok, szaracénok vagy eretnekek ellen hadba induló keresztes fejedelmeknek adtak. Az 1203-ban III. Ince által Kalojánnak, a bolgárok és „vlahok" (románok) cárjának (1197-1207) küldött zászlón egyszerre szerepelnek a kereszt és a kulcsok.

7 A Szent András-kereszt alakban (haránt) elhelyezett két kulcs a 15. századig mint az egyház címere szerepel. Első előfordulása e címernek a viterbói palota folyosóján maradt fenn — amelyet 1266-1267-ben építettek IV. Kelemen pápasága (1265-1268) idején. Valószínűleg a III. Incét ábrázoló mozaik jelvényének a hatására a 15. századra a kulcsok az Ecclesia Romána korábbi szimbólumából a vatikáni bazilika címerképévé váltak. A korai pápai címerhasználat legújabb vizsgálata nem tartja hitelesnek azokat az ábrázolásokat, amelyek az 1294-ig uralkodó pápák címereiről készültek. Ezek egy része bizonyíthatóan fantáziacímer, illetve az eltérő kéziratos források későiek, ráadásul ugyanazon pápának különböző címereket tulajdonítanak. III. Miklós (1277-1280) sírján még nem maradt ránk címerábrázolás, de különböző, a pápa működéséhez köthető régészeti emlékeken látható az Orsini-címer, ami már valószínűsíti a pápa családi címerének a használatát. VIII. Bonifác (1294-1303) az első olyan pápa, akinek (még életében, 1296-ban Arnolfo di Cambio által megalkotott) sírköve ránk maradt, és rajta — számos más forrással egybevágóan — az arany pajzsban látható kék hullámos ikerpólyát ábrázoló családi (Caetano) címer látható.

8 Egy, a Lateráni Bazilika pillérén megörökített — sokáig tévesen Giottónak tulajdonított — freskón VIII. Bonifác családi címerét már a keresztbe tett kulcsok, a tiara és az ernyő (ombrellini) kísérik. Az újabb kutatás ezt az ábrázolást kortársnak és hitelesnek tartja, ami — ha helytálló — a pápai címer szerkezetének a kialakulását új megvilágításba helyezi. Az egyházi heraldika „klasszikusa" az avignoni pápai palota egy zárókövének ábrázolása 7 A kísérőlevél szerint a pápa azért küldte a cárnak e jelképekkel a zászlót „quia Petrus apostolus et crucem in Christo sustinuit et claves a Christo recepit" GALBREATH, 1972. 3. 8 Bruno Bemard Heim ezt tartja az első, kortárs heraldikai emlékről ismert pápai címernek. HEIM, 1949.115-116. 76