Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás / 49–72. o.

Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai nek, az Országgyűlési Könyvtár könyvtárosának a reformkori magyar diéták szervezetéről és működéséről szóló monográfiája, amely mindeddig a legátfogóbb módon aknázta ki a gyűjtemény anyagát.

40 Ezekben az években a gyűjtemény maga is gazdát váltott. A magyar közgyűjteményi rendszer 1949-ben hatalmi szóval megindított és lebonyolított átszervezése részeként, amely — párosulva a Parlament épületét elfoglaló Elnöki Tanács és kormány szüntelen helyigényeivel — különösen hátrányosan érintette az Országgyűlési Könyvtárat,

41 a gyűjtemény 1951 júniusában a Magyar Országos Levéltár őrizetébe került át. Kitérő: az Országgyűlési Könyvtár, az Országgyűlési Levéltár és az Országgyűlési Múzeum A Takáts-gyűjtemény, amelyet 1951-ig Országgyűlési Levéltárnak vagy a Magyar Országgyűlés levéltárának neveztek, három részre tagolódik: az I. rész (1— 16. köteg, 1-1867. szám) az Országos Levéltárból, a II. rész (17-18. köteg, 18682057. szám) a vidéki levéltárakból származó másolatokat tartalmazza, míg a Ili/a rész (19-20. köteg, 2058-2211. szám) a nem a Polizeihofstelléből származó, „egyéb" bécsi iratok másolatai, a legterjedelmesebb — egyben bennünket érdeklő — 111/b rész (21-76. köteg, 2212-11.331) az utolsó három tétel kivételével „az országgyűlési titkosrendőrség iratait" tartalmazza. Mivel számos iratot (ügyiratdarabot) egyetlen szám alatt fogtak össze, e sorozat jóval több mint 11 ezer ügyiratdarabot tartalmaz, több tízezer — talán éppen a szakirodalom által emlegetett 45-50 ezer — kézzel vagy írógéppel írott lap terjedelemben. Bár az iratok túlnyomó többsége (48 köteg) az 1802 és 1848, ezen belül is az 1811 és 1848 között tartott magyar országgyűlésekre vonatkozik, szép számmal találunk két diéta közötti időszakban keletkezett vagy egyenesen Erdélyből származó jelentéseket.

42 Az 1811 és 1848 közötti hét rendi országgyűlés közül kiemelkedően gazdag az 1839-1840. évi, illetve az 1843-1844. évi országgyűlésre vonatkozó iratanyag (11, illetve 9 köteg). Az iratanyag a kronologikus és az iratfajták szerinti rend kombinációja alapján tagolódik, országgyűlésenként újrakezdődő rendben: előbb a (Polizeihofstelle vezetőjéhez intézett) legfelső kéziratok, ezután a (rezolvált vagy elintézés nélküli) felség-előterjesztések, majd az átiratok következnek, ezeket pedig a Polizeihofstellébe beérkező jelentések követik, általában időrendben — más szóval e mesterséges rend kialakítása során nem őrizték meg az ügyiratdarabok eredeti összetartozását, így az iratok közötti összefüggés a kutatás érdekében szükségessé váló megállapítása esetenként csak időt rabló « S. SÁNDOR, 1948; FEJŐS, 1989.; BARTA,1951. L.: RÉVÉSZ, 1968. 41 Vö. JÓNÁS-VEREDY, 1995. 42 Pl. MOL N 119. 3692-3719. (1813-1824. évi jelentések), 4643-1787. (jelentések 1827-ből, az országgyűlés után), 5025-5188. (1828. és 1829. évi jelentések), 5453-5545. (1831. évi jelentések), 82048216. (1838. évi jelentések); 8446-8494. (Deák megfigyeltetése 1839. február-márciusi bécsi útja során); 51-53. köteg/7766-8203, (erdélyi jelentések). 61