Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás / 49–72. o.

Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai A Takáts Sándor gyűjtemény keletkezése Mint Takáts kortárs életrajzírója feltárta, az iratanyag keletkezésének története a millennium előtti évekre vezethető vissza. Ugrón Gábor a képviselőház 1893. január 21-i ülésén szóvá tette, hogy a Ház könyvtárából hiányoznak a régi országgyűlések naplói, a kerületi ülések jegyzőkönyvei, amelyek „még egy jóravaló magánkönyvtárban is nagy mennyiségben beszereztetnek és megvannak", ezért indítványozta, utasítsák a könyvtári bizottságot, hogy „a régi magyar törvényhozás forrásmunkáit eredetiben vagy másolatban a képviselőház könyvtára részére beszerezni igyekezzék", amelyet el is fogadtak. A könyvtári bizottság előadója december 15-én indítványozta, hogy „az 1848 előtti országgyűléseknek vitái és a vonatkozó iratok rendszeresen egybegyűjtessenek, amennyiben eredetiben meg nem szerezhetők, lemásoltassanak és egészben kiadásra előkészíttessenek". Madarász József indítványára, aki kifogásolta, hogy a javaslat nem számol az 1848-1849-es törvényhozással, az időpontot 186l-re módosították (a vitából tehát félreérthetetlenül kiderül, hogy a Ház nem kívánta az 1861. évi országgyűlésre is kiterjeszteni a gyűjtést), Ugrón javaslatára pedig a kiadásra vonatkozó szavakat törölték.

16 A határozat végrehajtása azonban lényegében csak azt követően indult meg, hogy a képviselőház könyvtári bizottsága 1902. november 13-án „hasonló munkálatokkal foglalkozó történettudós" teljes időben történő alkalmazása mellett döntött, majd ennek megfelelően 1903. április l-jétől Takáts Sándort havi 400 korona fizetéssel alkalmazták.

17 Takáts 1898-tól 1903 februárjáig a magyar kormány megbízásából a birodalmi kamara levéltárában a magyar anyag kiválasztását és jegyzékbe foglalását végezte. Az ő alkalmazásával a gyűjtőmunka az eredetileg tervezettől eltérő irányban bontakozott ki. A könyvtári bizottság a hivatalos nyomtatványok, a magántudósítások, levelek, Kossuth, Stuller, Záborszky országgyűlési tudósításai legteljesebb példányai, a követutasítások és -jelentések, az utasításokat megállapító „fontosabb" megyegyűlések anyagának összegyűjtését indítványozta.

18 Fennmaradt Takáts egy keltezetlen, de mindenképpen a munka megkezdése előtt keletkezett fogalmazványa: ez valószínűleg azzal a munkaprogrammal kapcsolatos (vagy azzal azonos), amelyet a bizottság a történetíró kinevezését követően megtárgyalt és elfogadott. Takáts szerint „a legtöbb s legbecsesebb anyag" az Országos Levéltárban található, másodsorban a Haus-, Hof- und Staatsarchiv, ezen belül „a 16 NAGY, 1937. 20-22.; K. n., 1892-1896. VIII. köt. 23-25.; XV. köt 317-318.; K. jkv., 1892-1896. II. köt. 65-66., 553., 1573. és 3440. jkv. sz. — Csak röviden jegyzem meg: Ugronnak a kerületi ülések jegyzőkönyveire vonatkozó állításai minden alapot nélkülöznek. 17 JÓNÁS-VEREDY, 1995. 53. (Itt 1903. március 1. áll — Apponyi Albert képviselőházi elnök Takátshoz 1903. február 17-én intézett kinevező levelében április 1.) Az ehelyütt és az alább hivatkozott kinevező iratok: MPRKL TS. 4. sor. 30/1903. Kh. kvt., 2184/1911. Kh. eln., 2042/1917. Kh. eln., 1241/1918. Kh. eln. — Ehelyütt is köszönöm Koltai Andrásnak a levéltárban végzett kutatásaimhoz nyújtott segítségét. 18 K. ir., 1892-1896. XVI. köt. 536. sz. 48-52., különösen 51. 55