Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai, a Takáts Sándor gyűjtemény és a történeti kutatás / 49–72. o.

Pajkossy Gábor: A Polizeihofstelle magyar vonatkozású iratai sokat ígérő kutatások 1927 júliusát követően azután évtizedekre megszakadtak, és a kutatók arra kényszerültek, hogy a titkosrendőrségi aktákban felhalmozott információkat más állagokból gyűjtsék össze. A Justizpalast pusztulása 1927. január 30-án a burgenlandi Schattendorfban (azaz Somfalván) mind a szociáldemokrata Republikanischer Schutzbund tagjai (a Schutzbündlerek), mind pedig a jobboldali Frontkámpférek találkozót rendeztek. Összecsapásokra került sor, és ennek nyomán a Frontkámpferek lövéseinek egy nyolcéves gyerek és egy hadirokkant esett áldozatul. A bécsi tartományi bíróságon elindított büntetőperben az esküdtszék arra a következtetésre jutott, hogy a vádlottak önvédelemből cselekedtek, és július 14-én felmentette őket. Az Arbeiter Zeitung másnapi számában a szerkesztő, Friedrich Austerlitz az ítéletet kommentálva „hitszegő frátereknek" (eidbrüchige Gesellen) minősítette az esküdteket. Július 15-én részben e cikk hatására, részben spontán felháborodás nyomán munkások ezrei tették le a munkát, nyomultak be a belvárosba, a Parlament, a Rathaus és a legfelső bíróságnak is helyt adó Justizpalast környékére. A tüntetők, akiket a szociáldemokrata vezetők is hiába csillapítottak, benyomultak az Igazságügyi Palotába, iratanyagot és bútorokat gyújtottak meg, majd a kiérkező tűzoltókat is akadályozták az oltásban. A nap folyamán politikai sztrájk indult, hogy kikényszerítsék a Seipel-kormány lemondását, ez azonban nem járt sikerrel, a bécsi rendőrség viszont teljes erejével lépett fel a tüntetőkkel szemben. Mire a nap véget ért, az összecsapásoknak 89 halálos és több mint ezer sebesült áldozata lett, ebből 84 vagy 85 halott a tüntetők (s részben a járókelők) oldalán. Mivel az erőpróbából a Heimwehr megerősödve, a Schutzbund pedig meggyengülve került ki, 1927. július 15-e az osztrák politikatörténet fordulópontja, az „ausztrofasizmus" győzelméhez vezető folyamat kulcsfontosságú eseménye lett. De számon tartja azt az irodalom- és művelődéstörténet is, mivel jelentős hatást gyakorolt olyan kiváló osztrák írók, mint Heimito von Doderer (Die Dámonen) vagy Elias Canetti (Káprázat, Tömeg és hatalom) munkásságára.

11 A tűzvész nyomán elpusztult a méltán híres jogi könyvtár, és úgy tűnt, az ott őrzött hatalmas és jelentős levéltári anyag egésze is. A schattendorfi (somfalvi) eseményeknek, a „Schattendorfpernek" — az egykorú sajtó tanúsága szerint — volt magyar aspektusa, állítólagos vagy valóságos magyar irredenta törekvésekkel való vélt vagy tényleges összefüggése is. Ezen, a kutatás által még fel nem tárt mozzanatnál azonban legalábbis nagyobb részük) hiányosnak tűnnek, és lehetséges, hogy visszakeresésük akkor is nagy nehézségbe ütközne, ha az iratok egyébként fennmaradtak. 11 GOLDINGER, 1962. 128-131.; KLEINDEL, 1978. 328-332.; Oberste Gerichtshof; Justizpalastbrand [irodalomjegyzékkel]; Justizpalast in Flammen (HARALD KLAUHS az alábbi műről: KÖHLER-MARTENS, 2006.) (Valamennyi 2006. február 9.) 53