Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens csupán lovas- és hadszolgálatra kötelezett rétegének tagja (egyházi jobbágy) áll­e a „jobbágy" szó mögött. 31 Folyamatos jelenléte, amely azonban nem jelent gya­koriságot, ha a források szűkösségét ugyancsak tekintetbe vesszük, mégis meg­állapítható. Akkor is, ha egyik-másik dokumentum keletkezésének hitelességé­hez éppen vele kapcsolatban merülhet fel kétség. Valamikor 1095 és 1114 (valószínűleg inkább 1195 és 1214) között a Jaky (Vas m.) falubeli nobiles tiltakoznak amiatt, hogy a király az ő birtokuk határain belül fekvő Selusta nevű földet Fila bánnak adományozta. 32 A 11. és 12. század fordulóján egy Nan nevű nobilis gyarapítja saját adományaival a zselicszentjaka­bi monostor birtokállományát. 33 Egy bizonyos — fiú utódot nélkülöző — Marti­nus 1137-ben II. Béla engedélyével és rokonai hozzájárulásával végrendelkezett örökbirtokáról, és ennek keretében hat embert és azok hozzátartozóit azzal hagyta feleségének, hogy ha az asszony férjhez megy vagy elhalálozik, akkor ők szabadon szolgáljanak annak a nemesnek, akinek csak akarnak (cuicunque nobi­lium vellent, libere servirent). 34 1146-ben Dávid pannonhalmi apát sógornője — a gyermektelen Seines asszony — az ország legelőkelőbbjeinek és más nemesek­nek jelenlétében (presentibus nobillimis Regni testibus et aliorum [...] nobilium) hagyta Kutas nevű prédiumát az apátságra. 35 Hat évvel később Margit asszony valamennyi nemes tudtával (omnium nobilium consciencibus) intézkedett vagyo­náról, igaz, hogy jelen viszont csak az esztergomi érsek, a bán, egy comes és egy curiolis comes voltak. 36 Géza király 1156-ban a Gottfried és Alberth nevű hospes­mileséknek, akik az ő hívására jöttek Magyarországra, mivel dignumfuit tam no­bilibus regia libertate subvenire, négy falu földjét engedte át. 37 Megkérdőjelezhető hitelességű — 1158-ra datált — oklevelével ugyancsak ő Coruson levő földjét absque terra nobilium de Corus adta a nyitrai püspökségnek. 38 III. István — valami­kor 1173 előtt — Deke nevű famulusát nobilitate jutalmazta. 39 III. Béla 1186-ban keltezett, de szintén gyanús hitelűnek talált oklevele szerint a Pozsony megyei Márkus és Péter cum múlt is nobilibus et ignobilibus bizonyították be Jób esztergo­mi érsek állításával szemben, hogy ők nem az egyház jobbágyai, hanem szabad 31 WENZEL, ÁÚÓ. I. köt. 48. Az viszont nem vonható kétségbe, hogy a über all. század vége felé se volt egyszerűen a nobilis szinonimája. Amikor János veszprémi püspök 1181-ben négy olyan sze­mélynek, akik — noha ex parentela sua libertatém duxerant — önként vállalták a dézsmaszedésre és követjárásra terjedő egyházi lovasszolgálatot, Kesző faluban a püspökség házi kezelésű szántójá­ból átengedett 28 hold földet, nevezetteket nem nobilesnek, hanem proceresnek titulálja. L.: WENZEL, 1855.171-172. 32 WENZEL, ÁÚÓ. VI. köt. 71. 33 KuMOROvrrz, 1964.52-53. 34 FEJÉR, CD. II. köt. 88-94. Fejérpataky László szerint a végrendelet 1141 és 1146 közt íródott. FEJÉRPATAKY, 1893.15-18. 35 WENZEL, ÁÚÓ. I. köt. 56-67. Az oklevél nobillimis tanúi közt az esztergomi érsek, 2 püspök, a ná­dor, a bán és 4 ispán a nobilisek közt név szerint 1 magister és 3 — a szomszéd centuriok közül való — személy szerepel. 36 WENZEL, Á ÚÓ. VII. köt. 62-63. 37 FEJÉR, CD. VII/5. köt. 119. 38 FEJÉR, CD. II. köt. 152. 39 WENZEL, ÁÚÓ. II. köt. 37-38. 21

Next

/
Thumbnails
Contents