Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 3. - Varga János: A királyi serviens / 1–103. o.

Varga János: A királyi serviens annak a tolvajnak a büntetéséről, aki a lopást valamely nemes házában (in curia nobilium) követte el. Egy másik rendelkezése szerint annak a követnek, akit a ki­rály a tolvaj személyek felderítése végett küldött ki az ország bejárása, mind a nemesek, mind a nem-nemesek előtt (tam nobilibus, quan ignobilibus) ki kell hir­detnie azt is, hogy Mária mennybevitele napján mindenki visszaadni tartozik a királynak azt a várnépi személyt, akit András király ideje óta szerzett és tart jog­talanul magánál. László második dekrétuma arra a nobilisre, aki egy másik ne­mes (nobilis) házára támad, más büntetést ír elő, mint a vele tartó liberre és servus­ra,. A dekrétum egy további rendelkezése különbséget tesz a saját tolvaj hozzá­tartozóját rejtegető nobilis és az ugyanúgy vulgaris között. A király első — a való­ságban tehát harmadik — a szabolcsi zsinaton kiadott törvénykönyvében olyan nobilis és comes büntetéséről is szól, aki a király engedélye nélkül annak kúriájá­ba pertársával együtt lépett be. 26 Az utolsóként idézett előírás alapján még talán arra lehetne gondolni, hogy itt a nobilis hivatalviselésre utaló kifejezés, hiszen a tisztségbetöltő jelentésű co­mes szóval együtt, ugyanazon fogalomkör tagjaként szerepel, amelybe a comes tartozik. A nobilis meghatározás összes többi használatának szövegkörnyezete azonban kihúzza a talajt e feltételezés alól: a nobilis valamennyi helyen jogállást fedő értelemben jelenik meg. E körülmény aláássa azt a teóriát, amely szerint a nobilis eredetileg országos funkciót ellátó személy megkülönböztető jelzője volt és hosszú ideig az is maradt. Ezt a cáfoló következtetést támasztják alá a Kál­mán korában tartott első esztergomi zsinat vonatkozó adatai is. E zsinat határozatai többek közt lányszöktető vagy megbecstelenítő, továbbá menyasszonyt önkényesen elrabló nobilis büntetéséről intézkednek; a férjüktől harmadízben is elszökő, illetőleg házasságtörésen ért feleségek körén belül kü­lönbséget tesznek nobilis és de plebe származó, egy másik helyen: plebeia asszony között; szólnak olyan nobilisről is, aki erőszakos nemi közösülést követ el. 27 Mindezek arról tanúskodnak, hogy a kor társadalmában tekintélyes számmal voltak jelen nobilis nők és férfiak, hiszen a vétkek megtorlásának taglalásakor aligha lett volna szükség külön kitérni rájuk, ha csupán az országos tisztségvise­lőket értették volna a nobilis állapot-meghatározó jelző mögé akiknek legtöbb­ször egyébként is időleges volt a megbízatásuk. László és Kálmán korában tehát a társadalom egyik szempontból nobilisekre és ignobilisekre, más megközelítésben pedig — mivel az idézett dokumentumok­ban a Über és a servus ugyancsak szép számmal, de mindig egymás ellentétpárja­ként jelennek meg — liberekre és servusokra oszlik. Minden nobilis liber is, de nem minden liber tartozik a nobilisek közé. A hospesek például egyértelműen li­L.: ZÁVODSZKY, 1904. Sorrendben: 176-177 (XII.), 173-174 (II.), 169 (XI.), 168-169 (IX.) és 165 (XLI). Ez utóbbival kapcsolatban megjegyzendő, hogy a dekrétum fennmaradt négy változata közül a legkésőbb rögzítettben (Ilosvay-kódex, 1544) a nobilium helyett milttum szerepel; de szinte bizo­nyosan a korábban megörökített változatok nobilium}& a hiteles. ZÁVODSZKY, 1904. Sorrendben: 204 (LV.), 203 (LV.) és 203 (LI.). 19

Next

/
Thumbnails
Contents