Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - IRODALOM - Dominkovits Péter: H. Németh István: Kassa város archontológiája. Bírák, belső és külső tanács, 1500–1700. Budapest, 2006. (Fons könyvek, 3.) / 235–240. o.

Irodalom latához. Következtetéseinek értékét mindenekelőtt a téma vizsgálatában szokatlanul nagy forrásanyag felhasználása adja. Remélhetőleg ez a könyv inspirálni fogja a kutatókat az athoszi és a többi balkáni kolostori levéltár oszmán kori iratanyagának feltárására és feldolgozására. Molnár Antal H. NÉMETH ISTVÁN KASSA VÁROS ARCHONTOLÓGIÁJA. BÍRÁK, BELSŐ ÉS KÜLSŐ TANÁCS 1500-1700 Budapest, Szentpétery Imre Történettudományi Alapítvány, 2006. (Fons Könyvek, 3.) 326 o. A történeti segédtudományok fölöttébb munkás, kevéssé megbecsült és művelt disciplinája a közigazgatás- és társadalomtörténet, illetve újabban az egyes mikrotörténeti kutatások alapvető adatbázisát jelentő archontológia. A Fons. Forráskutatás és Történeti Segédtudományok című folyóirat 11. évfolyama (2004) 2. — tematikus — számát e sajátos kutatási terület döntően kora újkori kutatásainak bemutatására szánta. E tematikus számban H. Németh István gazdag szakirodalomra alapozva a városi elitkutatás, a várostörténet-írás és az archontológia összefüggéseiről, forrásbázisáról egy adat- és szempontgazdag módszertani tanulmányt jelentetett meg. E tanulmányt követően joggal várhatta az olvasó és az érdeklődő az összegző adattár elkészülését, megjelenését; amit most e kötetben üdvözölhetünk. A szabad királyi városok egyik jelentős kiváltságát a szabad önkormányzatok választása jelentette. Ezzel a jogosultsággal csak az adott város polgárjogával rendelkezők élhettek. Joggal állítható: a városi politikai elit minél pontosabb archontológia)"a a kora újkori, egymást átfedő városi elitcsoportok differenciált történeti, szociológiai kutatásának, a városi elitek prozopográfiájának és hálózatelemzésének meghatározó kiindulási adatbázisa. Ez az adatállomány látott most napvilágot Felső-Magyarország meghatározó centrumára, az 1500-1700 közötti Kassára vonatkozóan. Már most hangsúlyozni kell: H. Németh István nem Kassa tisztviselői archontológiáját készítette el, hanem a bíró, belső és külső tanács részletes és precíz adatolásával a helyi politikai elit körét határozta meg. Kassán a tisztújítás határnapja a 16. század derekán állandósult; a korábban változó restaurációs napok (például Szent Ágnes, Fábián és Sebestyén, Szent Pál fordulásának ünnepe) után Vízkereszt (január 6.) napján, illetve az annak környékére eső időszakban rögzült e terminus. A szerző már itt felhívja a figyelmet egy fontos szempontra, az egyes tisztújítási határnapok változásaira — például Nagyszombatban ez egy mozgó ünnephez, Húsvét hétfőjéhez kötődött — és ezzel egy hosszabb távú kutatást is jelez. A városi tisztújításokat — és ez esetben nemcsak a szabad királyi városok, hanem a mezővárosok restaurációit is — érdemes lenne szisztematikusan feltárni, térképen ábrázolni. így térbeli vizsgálat 235