Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban / 189–222. o.

Mikó Zsuzsanna: A Legfőbb Ügyészség az 1956. évi forradalomban sek ellen nem lépett fel, és többek között emiatt is ide jutott az ország. Hasonló hangnemben szólalt fel Gyarmati Gáspár, aki arra a feltevésre, hogy 24-én délelőtt a felkelőkre kilőtt valaki, azt kiáltotta, hogy ilyen ügyészt fel kell akasztani. Felszólalt még Matus János, Gyarmati István és Létai (Leca) János, aki különösen hevesen kirohant Non György ellen és lemondásra hívta fel. Többek között olyan kifejezést is használt, hogy ilyen felszólalások után még van képe a legfőbb ügyésznek a helyén maradni. Kiss Tibor is felszólalt, aki törvénysértő tevékenységet kifejtő és a Rákosi-rendszert kiszolgáló ügyészeket támadta és követelte azt, hogy a legfőbb ügyész mellett Szálai József legfőbb ügyész első helyettesét is távolítsák el. Ezen kívül eltávolítani követelte Bakos Pál, Béres Miklós és Mátai Pál ügyészeket. A felszólalások után Ruszka István és Rónai Róbert is szót kértek és a maguk módján védekezni próbáltak az elhangzottak ellen, azonban meglehetősen nagy hangzavar fogadta nyilatkozatukat, és lehurrogták őket. A legfőbb ügyész is felszólalt és elmondta, hogy valóban sok hiba történt a törvényesség vonalán, amiért nemcsak ő a felelős, és közölte azt is, hogy ő maga sem értett egyet legfőbb ügyészi megválasztásával, azonban őt a párt állította ide. Eddig jó szándékkal igyekezett ellátni feladatát, ha ez nem is mindig sikerült. Azt is belátta, hogy hibákat követett el. Egyúttal közölte, hogy lemondásának követelésével nyitott kapukat döngetnek, mert ő az illetékes helyen már benyújtotta lemondását, amíg azonban őt a párt és az illetékes állami szerv erről a helyről vissza nem hívja, addig ő a legfőbb ügyész, és feladatát el kívánja látni.

28 Kérte az ügyészeket, hogy ebben segítsék. A gyűlésen szó került a statáriumról is. Ehhez hozzászólva, Bak József ügyész kijelentette, hogy helyes lenne a statárium leállítása érdekében intézkedni, mert máris nagy baj van, amúgy is végrehajthatatlan, és legfeljebb csak olaj lesz a tűzre. Erre Vas Ádám bejelentette, hogy Mohácsi László

29 éppen most van a nyomdában az irányban intézkedni, hogy a statáriális hirdetmény ne kerüljön kinyomtatásra, segítséget kért a gyűléstől. Közben Mohácsi László is jelentkezett, amire újabb bejelentés történt, amelynek az volt a lényege, hogy Mohácsi Lászlónak sikerült a statáriális hirdetmény kinyomtatását megakadályoznia. Mindez óriási hangzavar között játszódott le. A gyűlésen a katonai ügyészség egyes tagjai is megjelentek. A katonai ügyészség részéről Kapfinger Tibor százados szólalt fel és arról biztosította a megválasztandó forradalmi bizottmányt, hogy a katonai ügyészség teljes egészében támogatni fogja és biztosítja határozatainak és döntéseinek végrehajtását. E felszólalás után a katonai ügyészség részéről a felszólalók Kapfinger Tibort és Kovács István alezredest javasolták a Legfőbb Ügyészség forradalmi bizottmányába. A tömeg egy része Jeledi Tibort is a forradalmi bizottmányba kívánta. Ő ezt nem akarta elvállalni azzal az indokkal, hogy egyébként is SZB-elnök. A tömeg azonban nem engedett, végül is a listára került. Ezután a gyűlés az így kiegészített listán szereplő személyeket egyhangúlag a forradalmi bizottmány tagjai28 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének 1956. október 26-i ülésén valóban felajánlotta a lemondását. A lemondás indokaként azt hozta fel, hogy népművelési miniszterhelyettesként hibákat követett el. Az ülés jegyzőkönyvét közli: Sub clausula. 530-540. 29 Mohácsy László (1927) 1950-51-ben a Budapesti Államügyészég ügyésze, 1951 és 1953 között előadó az Igazságügy-minisztériumban. 1953-tól a Legfőbb Ügyészség titkárságának vezetője. A róla készült káderjelentés szerint 1956 októberében és novemberében ő volt a forradalmi bizottság szellemi irányítója. A forradalom alatt nagy tekintélyre tett szert, és úgy beszéltek róla, mint a Nagy Imre-kormány legfőbbügyész-jelöltjéről. 1957-ben letartóztatják, csak 1959-töl tud újra jogászi munkakörben elhelyezkedni. A Pest Megyei Tanács VB igazgatási osztályára, majd 1963-tól az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság állományába került. 201