Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Oross András: Dokumentumok a kanizsai vár 1702–1703. évi lerombolásának történetéhez / 137–187. o.

Oross András: Dokumentumok a kanizsai vár 1702-1703. évi lerombolásának történetéhez A kanizsai rombolás, a tüzérség elszállítása és a helyőrség áthelyezése öszszességében 1702 tavasza és 1703 tele között zajlott le. Az 1704 januárjában a városra tört kuruc csapatoknak a lerombolt erősség nem állhatott ellen, ráadásul ekkorra a katonaságot is átvezényelték. Anton von Ehrenberg 1703 folyamán folyamatosan igényelt még vármegyei munkásokat a földmunkák befejezéséhez, ugyanakkor azokon a stájer hajókon, amelyeken a tüzérséget is szállították, megindult az itt állomásozó két szabad század Verőcére költözése.

25 Az 1715-ben Kanizsán járt angol utazó, Simon Clement mintegy száz szétszórt házból álló falunak látta a várost. A vár rombolásáról csak annyi említést tett, hogy 2 éven át tartott, és 1000 ember munkájával hordták el a hatalmas falakat.

26 Bél Mátyás személyesen is járt Kanizsán és ő is arról számolt be, hogy I. Lipót parancsára a hajdan erős várat csaknem a földdel tették egyenlővé.

27 * * * A forrásokat éppen az események megfelelő dokumentálása érdekében több iratőrző intézményből és több iratképző szerv levéltárából válogattam össze. A legtöbb forrást a Budai Kamarai Adminisztráció levéltára, az Österreichisches Staatsarchivban őrzött Hoffinanz Ungarn sorozat 1702-1703. évi iratai, illetve a bádeni egyezmény

28 keretében Magyarországnak átadott, a Hadtörténelmi Levéltárban őrzött törökkori iratok között találhatjuk. Egy-egy dokumentumot közlök a Magyar Királyi Udvari Kancellária Levéltára egy-egy állagából, illetve Győr-Moson-Sopron Megye Győri Levéltárából. Úgy vélem, a többi lerombolásra ítélt várhoz képest sok tekintetben szemléletesebb forrásokkal rendelkezünk,

29 egyedül ott lehet hiányérzetünk, ha a vár védművei elhordásának pontos sorrendjére, valamint az elvégzett munkák időbeli hosszára vagyunk kíváncsiak. A hosszas kutatómunka eredményeként öszszegyűjtött források remélhetőleg hozzásegítenek ahhoz, hogy a korszaknak ezt a fontos kérdéskörét még árnyaltabban mutathassam be. Több forrás közreadásától is azért tekintettem el, hogy a rendszeres ismétlődéseket elkerüljem (például bizonyos utasítások, jelentések más környezetben való megjelenése). Egyes mellékproblémák forrásainak közzétételét is mellőztem, ezekről részben beszámoltam a bevezetőben (például Werner Arnold von Steinhausen hadmérnök 25 ÖStA KA. HKR Prot. Exp. Bd. 418. 1703. Juli Nro. 443. fol. 611v. 26 GÖMÖRY, 1994.104. v BÉL, 1999. 39. 28 1926 májusában Ausztria és Magyarország között kötött levéltári egyezmény, amely az iratokon túl az un. „közös szellemi tulajdonok" hovatartozásáról is rendelkezett. A dokumentumok eredetileg az Udvari Haditanács un. Alté Feldakten sorozat 1702. évi iratai közül kerültek kiemelésre és átadásra. A közölt források (1., 3., 7., 23., 24., 25., 27., 31., 33. sz.) esetében feltüntettük az eredeti, a bécsi Kriegsarchivban kapott levéltári jelzetet. 29 Talán csak Eger vára esetében találhatunk a Budai Kamarai Adminisztráció levéltárában részletesebb forrásokat. Ezekből dolgozott Détshy Mihály is, aki az egri külső vár lerombolásának 1702 tavaszi történetét írta meg. DÉTSHY, 1967. 145