Levéltári Közlemények, 77. (2006)
Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.
Balaton Petra-Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció szabályok szerint szomszédos vármegyék szomszédos járásai egymással öt percenként egy koronáért beszélgethetnek. Szováta Maros-Torda vármegyében és Parajd Udvarhely vármegyében 6 kilométernyire fekszik egymástól; szomszédos megye szomszédos járás. És a telefondíj mégis 2 korona három percenként, mert, hogy úgy fejezzem ki magamat, telefonice nem szomszédosak. Méltóztassék még most megengedni, hogy néhány szóval a pénz- és hitelügyről is megemlékezzem. Az előttünk levő munkálat ezzel a kérdéssel is igen alaposan foglalkozik, nevezetesen kifejti azt a szomorú valóságot, hogy a székely pénzintézetek teljességgel nem képesek versenyezni a nemzetiségi intézetekkel. Tökéletesen igaz. Ott vannak a nemzetiségek hatalmas és régi intézetei. A szászok pénzintézetei német szellemben vezetvék, olyan szellemben, amelytől sokat tanulhatnánk. A nagyszebeni általános takarékpénztár igen kevéssel kezdte, és ma milyen hatalmas intézet. Osztalékpolitikát természetesen nem űz, hanem óriási jövedelmét szász kultúrcélokra fordítja. Ugyanígy jár el a nagyszebeni földhitelintézet. A román Albina ezen pénzintézeteknél jóval hatalmasabb tőkével dolgozik, és oly hatalmas támogatásban részesül a románok részéről, hogy igazán számottevő nagy forgalmat idéz elő, amelynek jó részét, sajnos, a Székelyföldről kapja. Alig van székely község, ahol ma a szász és oláh pénzintézetek tért ne foglalnának. Ez pedig olyan szomorú tény, amellyel szemben valamit tenni okvetlenül kell. Hiszen valami történt, és remélhetőleg még több is fog történni. A székely kirendeltségnek egyik igazán dicséretes intézkedése, és ez még Sándor János idejében történt, hogy a Kisbirtokosok földhitelintézetét rábírta expositura felállítására. Ez az intézet dolgozik is, de munkáját nagy körre nem terjesztheti ki. És legyen megengedve, hogy szóljak egy másik intézetről is, amelyhez közel állok, a Marosvásárhelyi agrár-takarékpénztárról. Ez az intézet missiót teljesít akkor, amikor olcsó hitelt és különösen törlesztéses jelzáloghitelt ad a legkisebb összegektől, 300 koronától kezdve. — Ez a bank már eddig 8 fiókintézetet létesített, oly helyeken, ahol arra feltétlenül szükség van, éspedig elsősorban ott, ahol legjobban szembeszállhat a nemzetiségi intézetekkel. Az intézet támogatást nem kap, nem is kér; nehogy félreértessem, azért szükséges ezt hangsúlyoznom. Az ipari oktatásra vonatkozólag a kereskedelmi kormány olyan fényes eredményt ért el, hogy azt külön hangsúlyozni legalábbis felesleges. Hiszen az iparoktatás nagyszerű eredményeit napról napra szemlélhetjük. Az én nézetem eltér Sándor János őméltóságáétól, én azt állítom, hogy az iparilag kiképzett ifjak nagy része igenis ott marad az ipari pályán, hogy pedig egyesek más pályára mennek, ez megtörténik mindenütt. A székely ipari kiképzés kérdéséhez csak egész röviden vagyok bátor hozzászólani, annál inkább, mert kamaránk másodtitkára e kérdéssel behatón foglalkozni fog. Kiemeltetett itt, hogy azok közül a székely ifjak közül, akiket a kamara elhelyezett, egy önálló iparos van a Székelyföldön. Ez bizony nagyon kevés. Azonban méltóztassék meggondolni, hogy a kamara egész akciója nincs még tízéves; az akció 14 éves gyermekekre terjed ki, azok tehát most körülbelül 24 évesek, így tehát még nincs is itt az ideje annak, hogy önálló iparosok legyenek. Én tehát úgy gondolom, hogy még korai dolog ítélni; azoknak az ifjaknak nagy része feltétlenül vissza fog jönni. Egy rész természetesen nem jön vissza, mert hisz a kamara kilenc év alatt egymaga körülbelül 1800 gyermeket helyezett el, és ha azok mind visszatelepülnének a Székelyföldre, meg sem tudnának élni. Mindazonáltal ezt a visszatelepülést elő kell segíteni. A kezdeményezés már megvan, és így arra csak fel kell hívnom nagyméltóságod jóakaratú figyelmét. A kamara adakozásokból gyűjtött egy ún. ipari alapot, és a maga vagyoni tehetség[e] szerint ehhez szintén hozzájárult; az állam alig néhány koronával járult hozzá. Mégis valami kevés kis tőkénk van, amelynek az a célja, hogy abból visszatelepülő jeles iparos ifjaknak, ha olyan helyre 101