Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények mert a Székelyföldön bármilyen, különben nagy horderejű ipari akció kezdeményeztetik is, kellő közlekedési eszközök hiányában a beruházott százezrek csak esztendők múltával hoznák meg gyümölcsüket. Fontos továbbá a textilipar fejlesztése a Székelyföldön, nemcsak azért, mert ennek a művelésére ott az emberek a legalkalmasabbak, a legtanulékonyabbak, a legkönnyebben megnyerhetők, de azért is, mert addig is, míg kellő vasutak lesznek, a textilipar termékei sokkal könnyebben szállíthatók, úgy az ország belsejébe, mint annak határain kifelé. Ezeket általánosságban megjegyezve, nem mulaszthatom el, hogy ismételten a leghálásabb köszönetemet ne nyilvánítsam őexcellenciájának ezen nagyszabású akció megindításáért. Vörös László, kereskedelemügyi miniszter, elnök: Ha méltóztatnak megengedni, erre a vasúti kérdésre akarok reflektálni. Nem volt szükséges a közlekedési eszközök szaporításáról és fejlesztéséről ebben az emlékiratban gondoskodni, mivel, amint méltóztatnak tudni, már 1894-ben el lett rendelve az űn. székely vasutak kiépítése. Elég sajnos, hogy ez a kiépítés hosszú időn keresztül húzódott; most azonban, amint méltóztatott is említeni, az egyik vonal építése biztosíttatott, és az már ennek az évnek a folyamán át is fog adatni a forgalomnak; a folytatólagos vonal építése iránt is már intézkedtem, és mihelyt a rendes politikai viszonyok helyreállanak, azt hiszem, abba a helyzetbe fog jutni a kormány, hogy a folytatólagos vonal kiépítését is a legrövidebb idő alatt megindítsa, úgyhogy remélhető, hogy a székelység a legrövidebb idő alatt birtokába jut ezen, már régóta óhajtott vasútnak. Sándor János országgyűlési képviselő: Nagyméltóságú miniszter úr! Amint excellenciád is kegyes volt megnyitó beszédében utalni rá, én ez idő szerint nem képviselvén a Székelyföld egyetlen kerületét sem, nem e címen vagyok szerencsés ezen értekezletnek tagja lenni; azért nem is akarok a Székelyföld nevében beszélni; ámbár, mint a Székelyföld szülöttje, mint testestül-lelkestül székely ember, aki a székely földön születtem, ott nőttem fel, annak viszonyait nyitott szemmel és meleg érdeklődéssel néztem és népének fölsegítésére irányzott egyik akció vezetésében is szerencsés voltam egy darabig részt vehetni, mint magánember teljes szívvel-lélekkel csatlakozom azon köszönethez és elismeréshez, amelyet Szakáts Péter, a marosvásárhelyi iparkamara képviselője volt szíves nyilvánítani a kereskedelemügyi miniszter úr őnagyméltóságának ezen akciójáért és nevezetesen ezen elénk terjesztett munkájáért. Mindnyájan a legnagyobb hálával és köszönettel kell hogy elismerjük, hogy mikor egy ilyen nagy és nevezetes kérdéshez való hozzászólásra meghívattunk, olyan segédeszköz adatott a kezünkbe, amelynek segélyével világosan láthatjuk azon viszonyokat, amelyeknek a javításához hozzászólani vagyunk hivatva. Legyen szabad azonban nekem éppen azért, mert ezt a képet oly szépen, olyan világosan, annyi gonddal és annyi szeretettel összeállítottnak tartom, mégis egyben-másban a gyakorlati élet szempontjából módosításokat ajánlani ehhez a képhez, és elmondani egypár adatot, amely hitem szerint másképpen alakítja a képet, amely adatokat a rideg számok tüntetnek fel előttünk. Nevezetesen elsősorban is legyen szabad kiemelnem azt, hogy maga a Székelyföld fogalma ezekben az adatokban szűkebb térre szorult, mint ahogy ezt egyfelől maga a székely kongresszus is megállapította, másfelől a földmívelési minisztérium is akciójánál alapul vette. Nevezetesen sajnálattal nélkülözöm e munkálatban az aranyosszéki székelység viszonyaira vonatkozó adatokat, amely székelység pedig eredeténél, múltjánál, szerveze88