Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 2. - KÖZLEMÉNYEK - Balaton Petra–Reisz T. Csaba: A székelyföldi ipari akció / 55–122. o.

Közlemények kielégítő, de egészséges alapokon megindult."

85 Az 1910-es években az ipari szakoktatás színvonalának emelése miatt felmerült a szakiskolák bővítése és a gyakorlati okatatáshoz szükséges eszközökkel való ellátása. 1911 elején biztató jel volt, hogy Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter (1910. jan. 17.-1911. máj. 4.) felkérte egyik szakemberét, hogy részletesen tárja fel és dolgozza ki a térség ipari lehetőségeit és fejlesztésének módjait, elsősorban a vízierők kihasználására koncentrálva.

86 Beöthy László miniszter (1911. okt. 18.-1913. júl. 13.) tette meg a gyakorlati lépéseket: 1912-ben leiratában felhívta a négy székely megye iparfejlesztő bizottságát és a Marosvásárhelyi Kereskedelmi és Iparkamarát egy közös bizottság létrehozására és a székelyföldi iparfejlesztés javaslatainak kidolgozására. Az értekezlet előkészítését a marosvásárhelyi iparfejlesztő bizottság Bernády György polgármesterrel együtt végezte. Az ankétot Marosvásárhelyre tervezték június 12-ére, de az iparfejlesztő bizottságok elnökének kinevezett Haller főispán a fennálló politikai viszonyok miatt a megbeszélés elnapolását kérte, így az értekezletet bizonytalan időre elhalasztották. 1912 decemberében ült össze a szaktanácskozás az erdélyrészi ipari kirendeltség felállításáról, amelyet a tervek szerint Marosvásárhely székhellyel állítanak fel, az agrártárca miniszteri kirendeltségéhez hasonlóan. Az értekezleten vezető szerepet vállalt Bernády, akit a tárca komoly feladatokkal kívánt megbízni. A marosvásárhelyi kamara örömmel fogadta a tervezetet és 1913 februárjától előadássorozatot szervezett új székházában a felállítandó ipari kirendeltség kérdéseiről.

87 Beöthy érdeme, hogy 8 év után, 1913 márciusára dr. Bernády György iparfejlesztési miniszteri biztosi kinevezésével elkezdődött a sokat sürgetett ipari akció. A székely kamara és a társadalom vezető személyiségei Bernády kinevezését szerencsésnek tartották és személyét garanciának tekintették. A kamara a biztos kinevezése után felkereste a székely megyék iparfejlesztő bizottságait és javaslatokat, programot kért tőlük. A szervezési akcióba bevonták a székely megyéken és városokon kívül a Székely Szövetséget és a vármegyei gazdasági egyesületeket is.

88 A helyi sajtó kritikával közölte az ipari kirendeltség nem részletezett munkaprogramját, amelyben a kivándorlás csökkentése, a földgáz kihasználása, az adó- és az ipartörvények revíziója, a Maros szabályozása és Erdély kincseinek feltárása szerepelt. Az iparfejlesztési biztos a hanyatló háziipar fejlesztésére vándortanítókat és tanfolyamokat ígért; az iparos elem képzésére nagyobb gondot kívánt fordítani; az ipari törvény revízója mellett a munkásbiztosítás rendezését is szóba hozta. Az ipari termékek értékesítését árucsarnokok létesítésével és a vásárok számának csökkentésével kívánta elérni. Bernády az infrastruktúra 85 MKIK, 1910. 89. 86 UH, 14. (1911) 6:2. (febr. 5.) 87 UH, 15. (1912) 23:3. (jún. 2.); 25:4. (jún. 16.); UH, 16. (1913) 4:5. (jan. 26.); UH, 15. (1912) 52:6. (dec. 15.) 88 Erdélyi Gazda, 45. (1913) 7:77. (febr. 16.); UH, 16. (1913) 10:1. (márc. 9.) 82