Levéltári Közlemények, 77. (2006)

Levéltári Közlemények, 77. (2006) 1. - FORRÁSKÖZLÉSEK - Molnár Antal: Murin András jezsuita szerzetes szekszárdi útinaplója 1710-ből / 105–139. o.

Forrásközlések a későbbi iratokban. Az egyelőre reménytelen helyzetet látva a jezsuita rendi elöljárók augusztusban Huszárt, októberben pedig Fosért is visszarendelték Nagyszombatba, és a kivárásra rendezkedtek be.

53 Mérey a következő évtizedben folytatta a szabadságharc előtti építőmunkát: újratelepítette falvait, pereskedett a szomszédos birtokosokkal; a szerb alattvalói lelki szükségleteire visszahívta az ortodox szerzeteseket a grábóci kolostorba, és egy bizonytalan adat (egy azóta elveszett pecsétnyomó) tanúsága szerint iskolát is alapított a városban.

54 A emberi élet mulandóságára építő taktika ezúttal nem jött be a jezsuitáknak: Mérey 1717-ben, teljesen váratlanul és a magyar egyházjogban is szokatlan módon koadjutor apátot kért maga mellé, mégpedig egy császári miniszter fiának, Johann Josef Trautsohn trienti kanonoknak a személyében.

55 A lépés mögött az apátság történetírói a császári udvar mesterkedéseit gyanították — a jezsuiták viszont a magyar főpapokat, jelesül Keresztély Ágostot sejtették Mérey kérelmének hátterében, aki levélben és személyesen is győzködte az apátot az ifjú Trautsohn utódlása érdekében.

56 A rend megpróbálta megakadályozni a kinevezést, tiltakozott az Udvari Kamara előtt,

57 de hiába — Trautsohn elnyerte az apáti címet és Mérey halála után az apátság tényleges birtokosa lett.

58 A jezsuiták számára pedig már valóban csak kései vigaszt jelenthetett, hogy a szekszárdi birtokegyüttes végül mégiscsak a magyar oktatásügyet szolgálta: Mária Terézia az apátság javait a tanulmányi alapnak, majd 1780-ban a budai egyetemnek adományozta.

59 az elfoglalt nagyszombati házát nem akarta visszaadni. Ha a jezsuiták segítenek visszaszerezni, akkor ő is elhagyja Szekszárdot — hangzott az ajánlat. 53 A jezsuiták kivonulására Mérey utal Venner Jakab rektorhoz írott leveleiben: MOL E 152. Fasc. 33. nr. 51., 52. 54 HŐKÉ, 1869.438.; VARGA, 1973. 81-82., 85-86.; SZILÁGYI, 1999. 16-17. 55 FRAKNÓI, 1879. 53-54.; SÖRÖS, 1912. 67. 56 Venner Jakab Horváth András nagyszombati rektornak, Bécs, 1717. március 3. MOL E 152. Fasc. 33. nr. 47. „En amicos nostros! Quibus parum est nocere aerario Caesaris, modo male Jesuitis sit" — állapította meg szomorúan Venner levelének konklúziójaként. 57 MOL E 152. Fasc. 33. nr. 40—42. Az ügy jelentőségét mutatja, hogy a rendfőnök is ellenlépésekre biztatta a nagyszombati rektort. ARSI Austria vol. 11. pag. 886-887. 58 Trautsohn szekszárdi működésére Sörös, Fraknói és Szilágyi idézett művein kívül: KOZÁK, 1974. 357-358. 5

9 MARCZALI, 1902. 733. 118