Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Közlemények válik a kapcsolat egészen Mohácsig. Két évben szünetelt teljesen a kapcsolat: 1509-ben és 1514-ben. Utóbbi bizonyára a belpolitikai helyzet, vagyis a parasztháború lenyomata lehet, amely a kapcsolat több éves (1513-1516) ritkulását okozta. A mohácsi csata utáni szakadás (1527-1531 között) mögött azonban a hazai és a római válsághelyzet egyszerre sejthető. Ezt követően Buda elestéig évi néhány üggyel helyreáll a kapcsolat, ezt követően azonban egyre szaggatottabbá válik, 1559 után pedig végleg megszakad. A kapcsolat ritkulását majd megszakadását tehát az 1540-es és 1550-es években mindenekelőtt a török hódítás és a polgárháborús viszonyok, a háborúhoz János király pártján csatlakozó Nocea György nováki pap által szokás szerint „háborgó időknek" nevezett káosz eredménye volt.

87 A reformáció megjelenése és fokozatos terjedése ebben a háborgásban szintén szerepet játszott, hiszen egyre csökkent a Rómát tisztelő hívek száma. Az új hit befogadása azonban egy összetett, közösségek és egyének közötti, illetve lelkiismereti konfliktusokkal járó folyamat volt, ami nem egy esetben - amint a más vidékekről érkező számos kérelem igazolja - végül a Penitenciárián osztott bűnbocsánat szükségéhez vagy igényéhez vezetett. Gualharda asszony például a clermonti egyházmegyében két év kiközösítés után, „miután észhez tért és tettét megbánta", vissza akart térni az egyház kebelébe. Valószínű azonban az ellene folyó vizsgálatot akarta a maga javára fordítani inkább: a vád eretnekség volt ellene, mivel némely lutheránustól megfertőzve faluról-falura járva hirdette a nép között, hogy sem a misék, sem a szentek, sem a zarándoklatok a betegeken nem segítenek, a halottakért misékkel közbenjárni nem lehet, mivel a purgatórium nem létezik, és elég Istenben hinni, aki bármelyik házban jelen van, nem csak a templomban.

88 Az új tanokat, a változásokat - ha létük közvetlen adattal nem is bizonyított - Magyarországon is kellett hirdetni.

89 Mégsem sikerült a Penitenciária kliensei között sem a nyomukra bukkannom. Ezért úgy gondolom, hogy elsősorban megint csak a törököket, a háborút, és mindazt ami ezzel járt, a katolikus hierarchia megtizedelődését, a püspökségek betöltetlenül állását, a túlélésért folytatott küzdelmet okolhatjuk. A római Kúriához fűződő kapcsolat hirtelen megszakadása ugyanis, amelyet a hívek hirtelen elmaradása is jelez a Penitenciáriától, csak azokban az országokban tapasztalható, ahol a reformációt felülről, kormányzati döntéssel vezették be egyik napról a másikra (pl. Svédország, Dánia -1527).

90 De térjünk vissza néhány gondolat erejéig a kapcsolat legintenzívebb pontjaira. Először is a szentéveket érdemes közelebbről szemügyre venni. Az 1475-ös 87 ASV SPA, 134 194v 195r (1553). A zarándoklatok hirtelen megszűnése 1520 után ugyanakkor Csukovits Enikő meggyőző érvelése szerint inkább a reformáció megjelenésével, semmint a török előretöréssel magyarázható. Erre egyrészt az események időbeli logikája utal: a hazai zarándokok már 1520 után - a tartós oszmán hódításokat megelőzően - gyakorlatilag eltűnnek Rómából. CSUKOVITS, 2003. 187-188. A Penitenciárián a kérelmek ritmusa inkább a hódítás fázaisaihoz igazodik: még 1522-1523-ban is meglehetősen sok, 59 esetet regisztráltak, 1524-1525-ben pedig még egyszer ugyanannyit. 88 TAMBURINI-SCHMUGGE, 2000. 179-181. 89 Elbeszélő forrásokból kigyűjtött utalások felsorakoztatásával Péter Katalin meggyőződéssel állítja: „egyszerű emberek hozták Magyarországra a refomációt". PÉTER, 2004. 66-69. 90 SALONEN, 2001. 381-382. 88