Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Közlemények vidéki nemesség és a ragusai patríciátus, különböző okok (demográfiai, földrajzi, várospolitikai) hatására endogám házasodási szokásai elismertetésére a Penitenciárián osztott kegyelmet vette igénybe.

77 Nem mindenhol volt azonban ez így: Anglia mellett Magyarországon is valószínűleg az áll a feltűnően kevés kúriai házassági kérelem hátterében, hogy rutinszerűen az egyházmegyei bíróságokon kezelték a rokonságai akadályok mindennapi eseteit.

78 A beadott kérelmek földrajzi eloszlásának egyenlőtlenségei a társadalmi gyakorlatok vagy az intézményi ellenőrzés helyi variációi mentén értelmezhetők tehát. A kérdést bonyolítja, hogy ez is változott az idők folyamán: magyarázatra vár például az a jelenség, hogy a 15. század második felére nagyon felduzzadt az itáliai házassági kérelmek aránya, míg a spanyolok egyre kevésbé tartottak igényt kánonjogilag szabálytalan házasságaik pápai elismerésére.

79 Az említett másik lehetőség az összehasonlításra Svédország hét egyházmegyéjével adódik. 1409 és 1527 között ebből az északi régióból összesen 439 kérvényt regisztráltak.

80 Az összevetés azt mutatja, hogy ahogy távolodunk Rómától, egyre magasabb a kánonjog elleni súlyos, automatikus kiközösítést magával vonó vétségek aránya (Svédország 42%, Magyarország 41%). Ami annyit jelent, hogy a távolság növekedésével amit csak lehet, a hazai fórumokon próbáltak az emberek elintézni, és csak akkor vállalták a római kérelmezéssel járó nehézségeket, ha nem volt más választásuk. Más tekintetben azonban inkább a különbségek dominálnak

81 a kérelmek tematikus megoszlásában, így „perifériamintázatról semmiképpen nem beszélhetünk. Ráadásul a magyarországi hívek esetében a „kényszer kérelmezés"-re vonatkozó fenti megállapítás ellen legalább annyi érv szól, mint mellette. Érdekes jelenség ugyanis a különféle gyóntatólevelek, közöttük az indidgencia és kisebb részben az egyéb kegyességi kérelemmel érkezők rendkívül markáns jelenléte (Magyarország 31%, Svédország 13%). Erre azért is érdemes felfigyelni, mert ezek a kérelmek kontrollként szolgálhatnak, megerősíthetik vagy ellentmondhatnak az evangéliumi mozgalom befogadásának folyamatáról, előfeltételeiről alkotott közkeletű feltételezéseknek, elméleteknek. Azt gondolom, hogy a gyóntatási privilégiumok és teljes bűnbocsánatra apellálok Rómában megjelenő tömegei az egyéni üdvözülés iránti igényt testesítik meg.

82 Ez azért fontos, mert ezt a Németországot a 16. század elején 77 FURNEAUX, 2004.; OSTINELLI, [2003], 133. skk.; MARINKOVlC, 2004. 78 Vö. HELMHOLZ, 1974. 85. skk.; ERDŐ, 1986.; A Penitenciáriához benyújtott kérelmekből olykor ki is derül, hogy a római hivatalt az egyházmegyei házassági bíráskodás fellebbezési fórumaként vették igénybe. L. pl. ASV SPA, vol. 56. fol 697v (1512), vol. 57. fol. 667r (1512). 79 SCHMUGGE, 2003. 118. 80 SALONEN, 2004.42-59. 81 Például a házassági kérelmek nálunk kiugróan alacsony 5%-ot tesznek ki, míg az északi régióban a közepesnek mondható 15%-át alkotják a kérvényeknek. A törvénytelen születések diszpenzációkérelmei az ügyek 26%, a papi szentelés egyéb szabálytalanságai az ügyek 2%-át alkotják Skandináviában. Nálunk pont fordított a helyzet: törvénytelen születéssel 3%, egyéb szentelési feltétel miatt 18%-a jelentkezett az összes hazai kérelmezőnek. 82 Ezt az a körülmény sem cáfolja, hanem inkább erősíti, hogy az ilyen rendszeres fülbegyónást és misehallgatást megkönnyítő engedélyek beszerzése ráadásul a legátusoktól, vagyis helyben is lehetséges volt. Vö. ERDÉLYI, 2003a 39. 86