Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiara Apostolica" hivatala és magyar kérvényei a 15-16. században geket képviselték, vagyis legfeljebb egy közepes plébániát bírhattak. A javadalmát feltüntető 507 egyházi személy közelebbi vizsgálatával pedig számszerűen is alátámasztható az a benyomás, hogy a klérust tipikusan az alsó- és középrétegek képviselték a Penitenciária előtt. Az alábbi táblázat arról tanúskodik, hogy az egyházi társadalom itt megjelenő mintegy 2000 tagjának - az adatokat valamenynyi egyházira kiterjesztve - 70%-a a világi hierarchia alsó- és középrétege közül került ki. 3. tábla: Egyházi javadalmasok db kérvény % Felsőpapság: püspök 14 3% Egyházi középréteg: prépost, kanonok, főesperes 139 27% Plébánosok 281 56% Alsópapság: oltár- és kápolnaigazgató, prebendárius, káplán 73 14% Összesen 507 100% Ami a csoportosítást illeti, az első két kategória, a püspökök rendje és a káptalanok papságát jelentő középréteg nem igényel indoklást. A szokás szerint a középrétegekhez sorolt plébánosokat azért választottam a kanonoki rendtől külön, mert valójában inkább csak a városi plébánosok tartoztak ide, akik szerintem nem vehetők egy kalap alá - a kérelmezők nagyobb részét kitevő - falusi kollégáikkal. Népes és egzisztenciáját tekintve tarka csoportot képez tehát a plébánosoké önmagában is. Nagy számuk mellett fontosabb érv elkülönítésük a kanonoki rendtől, hogy egészen másfajta hivatást és életmódot jelentett egy közösség (vagy a helyi földesúr) választásából köztük élni és lelkipásztorkodni, illetve állami hivatalok és egyházkormányzati funkciók betöltése mellett uralkodói kinevezéssel káptalani javadalmat szerezni.

64 A plébániaegyházak és a káptalanok alsóbb rétegeit azonban nem választottam külön egymástól: az oltárés kápolnaigazgatók, illetve az egyházi feletteseitől szoros függésben élő káptalani prebendáriusok és karpapok, illetve a plébániai káplánok sok tekintetben hasonló helyzetük miatt valamennyien az alsópapság közé sorolhatók. A szerzetesség összetételének figyelembevételével az arányok tovább módosulnak az alsó rétegek javára. A magát fráternek (vagy ritkán monachusnák) címző E két réteg közötti szűk átfedést testesíti meg például Csuti Menyhért, Bakócz Tamás familiárisa, aki fehérvári kanonokként szentgyörgyi, illetve fehérvári plébános is volt. ASV SPA, vol. 66. fol. 1190v-1191r L. még KÖBLÖS, 1994. 68-69., 80. Csutira 1. ERDÉLYI, 2002. 40. 79