Levéltári Közlemények, 76. (2005)
Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - IN MEMORIAM - Soós László: Kálniczky László (1955–2005) / 289–290. o.
In memoriant saság titkára 1987-2000-ig. A Magyar-Olasz Történész Vegyesbizottság titkára 1988-tól, a lipcsei egyetem Kelet-európai Történeti Kutatóközpontja (GWZO) tudományos tanácsának tagja 2000-től. Károlyi Mihály-díjban részesült 1983-ban, Akadémiai Ifjúsági-díjban 1986-ban. Emellett számos igen rangos külföldi ösztöndíjat kapott, így 1993-ban a Humboldt-Stiftung ösztöndíját, 1995-ben a Fraknói Vilmos-ösztöndíjat, 1996-ban a Mellon Foundation ösztöndíját nyerte el a már említett párizsi ösztöndíjak és tanári meghívások mellett. Tudományos érdeklődése óriási területet fogott át, bár saját maga leginkább egyháztörténészként nevezte magát, de a vatikáni missziók történetén kívül a kora újkori művelődéstörténet és társadalomtörténet alapvető kérdéseivel, várostörténettel, a korszak hétköznapi életének történetével is előszeretettel foglalkozott. Külföldi levéltárakban folytatott alapkutatásai révén hatalmas forráskiadványokkal gazdagította a hazai történettudományt, de tudjuk, hogy sokszínűségében, összetettségében látta, átlátta az egész korszak európai történetét. Tudását a művelt nagyközönségnek szóló folyóiratokban is publikálta, a História és a Rubicon hasábjain. Utóbbinak 1991-1999 között szerkesztőségi tagja volt, 1999-től a História rovatvezetője. A Történelmi Szemle főszerkesztő-helyettese 1991-től, felelős szerkesztője 2000-től. 2003-tól a Scrinia Slavonica szerkesztőbizottságának tagja volt. S hogy hány hazai és nemzetközi konferencián adott elő, s hány tanulmánya, könyve, szerkesztése jelent meg ...longum esset enumerare... (hosszú lenne előszámlálni). A legutolsó, a sydney-i 20. történész világkongresszusról (20th International Congress for the Historical Sciences) hazafelé tartva érte a halál, a repülőgépen, ahol - számunkra máig felfoghatatlan körülmények között - nem tudták őt megmenteni. Még mindig halljuk öblös, zengő hangját az intézeti folyosón, látjuk, ahogy hatalmas kéziratcsomókkal jön-megy, és szarkasztikus célzásokkal sürget egy-egy le nem adott cikk befejezésére. Még nincs befejezve, mondom Neked nevetve megint... legfeljebb Idők és Terek csúsznak el egymástól, de a rokon lelkek újra találkoznak. Oborni Teréz KÁLNICZKY LÁSZLÓ 1955-2005 Életének 51. évében, huszonhat évi levéltári szolgálat után elhunyt kollégánk, Kálniczky László, aki 1955. április 4-én született Hajdúnánáson. Általános és középiskoláit Tiszavasváron végezte. Az érettségit követően egy év előfelvételis katonai szolgálat (Hódmezővásárhely) után az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán, történelem-földrajz szakos hallgatóként kezdte meg tanulmányait, amelyet részleges pályamódosítással a másodévtől történelem-levéltár szakon folytatott, 1979-ben történelem szakos tanári, valamint okleveles levéltárosi diplomát szerzett. Még ezen év júliusában az Országos Vízügyi Levéltár tudományos munkatársa lett, ahol főleg levéltári segédletek készítésében és forráskiadványok szerkesztésében 289