Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Baráth Magdolna–Feitl István: Szovjet–magyar csúcstalálkozó 1953. december 3–4-én / 253–268. o.

Baráth Magdolna - Feitl István: Szovjet-magyar csúcstalálkozó 1953. december 3-4-én egészen a korábbi hibás tervezési gyakorlat felelőseinek megnevezéséig kívánt elvinni. Ez azonban közel sem jelentette azt, hogy az apparátus masszív ellenállását sikerült megtörnie, miután ezt - véleménye szerint - Rákosi hatásosan akadályozta, mi több az ideológiai területen az ellentábor Révai József segítségével indított ellentámadást. Miután a Szovjet Kommunista Párt (SZKP) felső vezetése nem gördített akadályt a kiutazás elé, a Politikai Bizottság (PB) 1953. november 25-ei ülésén az első napirendi pont foglalkozott a Szovjetunióba utazó delegáció feladataival. A 200 millió rubeles hitelkérelmet alátámasztó levelet Urbán Károly dokumentumközléséből ismerjük. A Politikai Bizottság azonban már koránt sem kizárólag gazdasági kérdésekkel kapcsolatos tárgyalásra készült, mint az a dokumentumközlés előszava feltételezi.

10 A politikai helyzetről és a júniusi határozat végrehajtásának addigi eredményeiről Rákosi Mátyás készült beszámolóval a moszkvai vezetők számára, amit a Politikai Bizottság ülésén ismertetett.

11 Rákosi ezúttal igyekezett megfelelni ellenfelei elvárásainak is, ezért a jegyzőkönyv tanúsága szerint maga javasolta a delegáció kiegészítését Farkas Mihállyal, Ács Lajossal

12 és Háy Lászlóval

13

. A júniusi határozat végrehajtásáról igen pozitív képet festett: a pártban - beszámolója szerint - megteremtődtek a belső demokrácia feltételei, a közvéleménnyel sikerült elfogadtatni az új politikát, a vontatottság, ellenállás megszűnt, az életszínvonal emelésére tett intézkedések is kedvező visszhangra találtak annak ellenére, hogy a hús és zsír árának csökkentését több helyen hiányolták, és néhol nehezményezték, hogy a parasztságnak több jutott, mint az ipari munkásságnak. Megindult az ipar átstrukturálása, továbbá a párt megvédte a mezőgazdasági termelőszövetkezetek zömét. Parasztság termelési kedve, biztonsága nőtt. Amnesztiát hirdettek, illetve az internálást megszüntették, ugyanakkor a bűnözés növekedett. A beszámoló második része helyzetértékelést tartalmazott, ami már nem festett olyan kedvező képet a jelenről. Az ipari termelés csökken, az átállásnak az energiahelyzet miatt nehézségei vannak; az új politika érvényesülését értetlenség és a vezetők bizonytalansága, helyenként ellenállása nehezíti. Nőtt a munkaerő-vándorlás, lemaradás van a begyűjtésben, ez hiánnyal fenyeget a kenyérellátásban. Az adóbehajtás vontatott, nem alakultak ki új módszerek, a parasztságnál ugyancsak nőtt a pénzmennyiség, és a tervezettnél nagyobb a bankjegyforgalom. Az ipari szerkezetváltás lassú ütemű, ellenállás, értetlenség jellemzi a helyzetet amiatt, hogy a munkásság körében türelmetlenség és elégedetlenség tapasztalható. A honvédségnél lazaság van, kevés az eredmény a belügyben is. Végül Rákosi meg10 URBÁN , 1995. 154. 11 MOL M-KS-276. f. 53/149. ő.e. 12 Ács Lajos (1922-1968) 1948-tól az MDP KV osztályvezetője. 1950-ben az MDP Somogy megyei Bizottságának titkára. 1951-től az MDP KV Párt- és Tömegszervezetek Osztálya helyettes vezetője, majd 1953 februárjától vezetője. 1953. júliustól 1956. október 24-ig az MDP KV titkára. 1951-től az MDP KV póttagja, 1953-tól 1956 októberéig a KV és a PB tagja. 1956. október 30-tól november 30-ig menekültként Lengyelország budapesti nagykövetségén tartózkodott. 1957-ben a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója, 1958-tól osztályvezetője. 13 Háy László (1891-1975) a szovjet emigrációból történt hazatérése után 1946-1948-ban a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, majd a Kereskedelem- és Szövetkezetügyi Minisztérium adminisztratív államtitkára. 1949-től külkereskedelmi államtitkár, illetve miniszterhelyettes. 1954. július és 1956. április között külkereskedelmi miniszter, majd a MNB elnöke. 1957 és 1963 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem tanára és rektora. 255