Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Baráth Magdolna–Feitl István: Szovjet–magyar csúcstalálkozó 1953. december 3–4-én / 253–268. o.

BARÁTH MAGDOLNA-FEITL ISTVÁN SZOVJET-MAGYAR CSÚCSTALÁLKOZÓ 1953. DECEMBER 3-4-ÉN" THE SOVIET-HUNGARIAN SUMMIT MEETING ON 3-4 DECEMBER 1953. At the beginning of December 1953, Soviet and Hungárián leaders entered intő negotiations in Moscow. Since Imre Nagy expected Soviet backing to carry out his conceptions, the tension among Hungárián politicians intensified before the meeting. During the discussions, the following issues cropped up: execution of the resolution of June 1953, the debate among Hungárián leaders and the economic difficulties of Hungary. It is significant that the Soviet sharply criticized Hungárián economic policy, therefore they granted credit to Hungary only partially. The negotiations were esteemed in various ways. According to Károly Urbán, a researcher of that period, it was merely an economic meeting, while Mátyás Rákosi regarded it as the verification of his political conceptions. Unfortunately, Russian sources are not available, that is why publishing the minutes of 10 December 1953 might fill a gap. A magyar és szovjet vezetők 1953. december eleji megbeszéléséről Urbán Károly bevezetőjével jelent meg először néhány dokumentum.

1 A bevezető joggal állapítja meg, hogy a találkozó nem idézett elő tényleges változást a magyar belpolitikában, különösen nem olyan fordulatszerűén, mint az 1953. június 13-16-i moszkvai tárgyalás. Az azonban már nem állja meg a helyét - az újabban ismertté vált, és itt közreadott dokumentumok alapján -, hogy a tárgyalás nem befolyásolta az Magyar Dolgozók Pártja (MDP) legfelsőbb vezetésében kialakult erőviszonyokat, az pedig végképp ellentmond a valóságnak, hogy pusztán gazdasági tárgyalások zajlottak Moszkvában. Ellenkezőleg, a magyar fél által kért 200 millió rubeles hitelkérelem előzetesen ismertté vált elutasítása miatt

2 a tárgyalások politikai jellege vált hangsúlyossá. Urbán Károly publikációja után jelent meg Rákosi Mátyás visszaemlékezése a történtekről,

3 amelyen azonban erősen nyomot hagy a szerző önigazolási szándéka, egyfelől a hitelkérelem súlyának eltúlzása, másfelől az 1953. júniusi fordulat során megfogalmazódó önkritika elutasítása következtében. Rákosi pontosan emlékszik a hitelkérelem és a kapott hitel nagyságára, az elutasítás légkörére, néhány érvre és szereplőre, még abban is igaza lehet, hogy a megbeszélések ezúttal nem abban a légkörben zajlottak, mint néhány hónappal korábban. A fontos mégis az volt számára, hogy igazolva lássa a kérelemmel, de még inkább az 1953. júniusi fordulattal szembeni fenntartásait, így azután elsősorban a találkozó kötetlen beszélgetései során a szovjet vezetők részéről más szocialista országokban, sőt a Szovjetunióban elkövetett hibák felemlegetése maradt meg emlékezetében és a memoárban, amivel a magyarországi ballépések súlyát igyekezett kisebbíteni.

4 A kutatást az OTKA T 042547 számon támogatta. 1 Az első Nagy Imre-kormány hitelkérelme. Magyar-szovjet gazdasági tárgyalások 1953 végén. Bevezetőt írta: URBÁN, 1995. 153-158. Az itt közölt dokumentumok: Kivonat az MDP Politikai Bizottsága 1953. november 25-i határozati jegyzőkönyvéből, ezen belül a Szovjetunióba utazó delegáció számára szóló irányelvekről, és az 1954. évi fejlesztések fő feladatairól szóló határozatok. A második dokumentum a delegáció irányelveire vonatkozó előterjesztés. A harmadik az 1953. december 10-i PB ülés határozati jegyzőkönyvének részlete, amely többek között a delegáció beszámolójával kapcsolatos határozat-kivonatot tartalmazza. 2 A magyar fél végül 100. millió rubel hitelt kapott a Szovjetuniótól. 3 FEITL-GELLÉRINÉ-SIPOS, 1997. 948-950. 4 Ezen túl Rákosi Mátyás beszámol az akkor nyílt moszkvai nagyáruházban, a GUM-ban gyalog tett kollektív látogatásokról. 253