Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Strassenreiter Erzsébet: Peyer Károly emigrációs levelezése politikustársaival, 1948–1956 / 149–251. o.

Források je az én dorogi volt párttitkárom. Tatabányáról legalább három vezetőség [?] vándorolt oda ki, akik nem most emigráltak, hanem 15-20 évvel ezelőtt, ahol Magyarországon a gazdasági válság tetőfokán volt. Az illetők ma is összeköttetést tartanak fenn velünk, és nagy szeretettel emlékeznek meg arról a működésről, amit velük együtt otthon kifejtettem. Hogy a párisi munkának mik voltak az előzményei, arról sokat lehetne írni, de arról is, hogy a svájci együttműködést milyen sikerrel folytattátok, pedig nem voltatok kétezren. A párisi Centre felhívásához hozzájárultam, hogy Zöldhelyi elvtárs bízassék meg a legközelebbi ülésig ideiglenesen, a magyar ügyek képviseletével. Közelebbit nem tudok róla, és véleményt csak működése megismerése után tudok nyilvánítani. - Garamvölgyit nem Hanzély vitte be, sőt Garamvölgyit használták fel Hanzély ellen. Figyelni fogom az ő működését, remélem nem lesz szükség arra, hogy a Szabad Magyar Munkás-t is betiltassam, mint ahogy egyszer a Szabad Világ-ot be kellett szüntetni, mert elejét akartam venni annak, hogy Garamvölgyi az egész mozgalmat, förtelmes cikkeivel diszkreditálja. Azért a cikkért nekem még ma is igen sok helyen kellemetlenségem van. Amit Hámori elvtársról írsz, azt sem tudom osztani, mert ha azt vizsgálod, hogy ki volt otthon szakszervezeti tag, akkor nehezen fogsz találni valakit a magyar vonalon. Egyelőre szándékában sincs odamenni, mert nem hajlandó magát oly egyéneknek alárendelni, akiknek felfogásával nem ért egyet. Ha Hámori elvtárs jó volt a régi magyar munkásmozgalomban, mint a Népszava szerkesztőségének egyik igen értékes tagja, bizonyára, fel fogja tudni venni a versenyt azokkal, akikről Szélig lapja legutóbb nem egészen hízelgő dolgokat írt. Ez ügyben különben nyilatkozattételre szólítottam fel Garamvölgyit. - Hámori elvtársat felesleges Neked ajánlanom, képességeit ismered, de ha a szakszervezeti működést keresed, akkor kezd el azoknál, akik ma ott tevékenykednek, és nem kell magyar vonalon megálinod. Ami a new yorki lap nívóját illeti, arra nézve közölhetném az itteni véleményeket, melyekben kiváló publicisták, egyetemi tanárok elismerésüket fejezték ki a lap nívója felett. Mindenesetre közölni fogom véleményedet a vezetőséggel, és minden igyekezettel azon leszünk, hogy legalább a „Barátság"

181 nívóját érjük el szellemi téren, de igyekezni fogunk, az abban foglalt valótlanságokat nem átvenni. Ma is rejtély előttem, hogy mi volt az oka annak, hogy tíz napot hiába töltöttem Londonban s mégsem kaptam meg a francia vízumot. Ha a Centre befolyása csak ennyit ér, hogy egy vízumot sem tud megszerezni, akkor azt ajánlom, hogy jöjjenek ide, mert itt el tudtam intézni, hogy angol vízum nélkül utaztam Angliába, amit csak ott kaptam meg. Amit a Hungáriára vonatkozólag írsz, azt nem ismerem, de nem is érdekel. Ezt a lapot nem kapom, de nem is hiányzik, és nagyon örülök neki, ha nem írnak rólam, vagy ha támadnak. Nem tudom, hogy Rólatok mit írt, mindenesetre Andreánszky, Erőss csoportját nagyon rokonszenvesen kezelik, lehet, hogy tévesen Titeket is ebbe sorolnak bele, de erről én nem tehetek. Ez a sorsa azoknak, akik külön utakon járnak. Breuer elvtársnőtől is kaptam levelet, melyben nagyon sok dolgot ír, melynek egy részét valószínűleg Tőled tudta meg, amelyre a szükséges felvilágosításokat megadtam. 181 Barátság a Bán-Szélig MSZDP stockholmi csoportja által kiadott lap. 220