Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 2. - FORRÁSOK - Kruppa Tamás: Okmányok és iratok a tizenöt éves háború időszakából, 1594–1597 / 51–92. o.

KRUPPA TAMÁS OKMÁNYOK ÉS IRATOK A TIZENÖT ÉVES HÁBORÚ IDŐSZAKÁBÓL (1594-1597)* CHARTERS AND RECORDS FROM THE TIME OF THE FIFTEEN YEARS WAR (1594-1597). Various pieces of source matériái have been published lately about the diplomacy and military history of the Fifteen Years War, but several aspects of the events were neglected by the researchers of that period. The letters referring to the Transylvanian-Ottoman relations and issued in this essay fill that gap. Somé of them are alsó available in certain western archives, because Mediterranean states were constantly threatened by a potential Ottoman naval offensive; therefore they paid attention to the policy of Transylvania and its relation to the Ottoman Porté. In the published records, we can frequently reád about Transylvanian soldiers making a raid intő Ottoman territories and the ravages of the earlier wartime. The replies of the prince of Transylvania inform us about the aims of the negotiations, while the reports of the ambassadors of Prague and Romé in Venice reveal the unflattering opinion of the Western European states förmed about the Hungárián and the Transylvanian. Somé of the letters depict the internál relations of the Ottoman Porté. Az alábbiakban közölt.iratok a tizenöt éves háború egy eddig kevésbé vizsgált aspektusát - az erdélyi-oszmán kapcsolatok történetét - mutatják be. A féltucatnyi lelőhelyről előkerült levelek bizonyítják, hogy a háborúban részt vevő hatalmak milyen nagy érdeklődéssel és aggodalommal kísérték az Erdélyi Fejedelemség és a Porta tárgyalásait. Viszonylag ismertek Edward Barton portai angol követ erőfeszítései, hogy a konfliktust Anglia érdekeinek megfelelően a Duna völgyéből a Földközi-tengerre terelje.

1 Spanyolország figyelme, ha nem is meglepő, de mindenképpen új mozzanat; Don Guillen de San Clemente prágai spanyol követ (1581-1608), és persze II. Fülöp (1556-1598) spanyol király számára nemcsak anyagi szempontból volt fontos a háború alakulása, amire jelentős összegeket áldoztak, hanem az ismétlődő angol törekvések miatt is. A velencei követjelentések igazolják, hogy a tengeri háború lehetősége soha nem került le teljesen a napirendről, a nagyvezír-váltások során időről-időre felmerült egy spanyol háború terve, amely már csak a levantei kereskedelmi útvonal miatt is nagyobb haszonnal kecsegtetett, mint a magyarországi hadjáratok.

2 Ezt a háborút elsősorban a Ferhád nagyvezír köré tömörülő érdekcsoport akarta, amely a nagyvezír kegyvesztettsége és kivégzése után is aktív maradt. A Porta azonban folyamatosan attól tartott, hogy a spanyol király békét köt a franciákkal, és akkor a birodalom ellen fordul. 1598-ban nagy riadalmat váltott ki a Vervins-ben megkötött francia-spanyol béke, ráadásul ebben az évben a pápai csapatok elfoglalták a ferrarai hercegséget, és a Pápai Államhoz csatolták.

3 Kutatásaimat az OTKA T 32546 sz. pályázata tette lehetővé. 1 NIEDERKORN, 199. 111-130., VÁRKONYI , 2000. 106-124. 2 Erről 1. FODOR, 2000a 317-342., 2000b 399^04., TÓTH, 2000. 63-66. Franciaország magatartására 1. NIEDERKORN, 1993. 138-151. és ASVe, Senato, Dispacci, Constantinopoli, filza 40., 389r, Filza 45. (copia 11.), 223, Filza 46. (copia 12.), 51-52, Filza 47., ff. 44r. 3 NIEDERKORN, 1993. 160-161. Ezt a nagy érdeklődést mutatja, hogy Duodo velencei követet Ibrahim pasa magához hivatta és alaposan kikérdezte ezzel kapcsolatban. Jellemző a portai félelmekre és a szállongó híresztelésekre, hogy a pasa az iránt érdeklődött először, hogy igaz-e a hír, hogy Báthori Zsigmond közben jár Cesare d'Este, a ferrarai trón várományosa érdekében a pápánál, majd felolvastatott egy Franciaországból érkezett levelet, amely szerint a pápa 40 000 gyalogossal és 4000 lovassal a császár segítségére fog sietni. A követ rémhírnek minősítette a portai híreszteléseket. ASVe, Senato, Dispacci. Constantinopoli, Filza 47, ff. 21r-22v. 51