Levéltári Közlemények, 76. (2005)

Levéltári Közlemények, 76. (2005) 1. - KÖZLEMÉNYEK - Erdélyi Gabriella: A „Sacra Poenitentiaria Apostolica” hivatala és magyar kérvényei a 15–16. században. Máodik közlemény / 3–103. o.

A levéltári kiadványok helye és szerepe a történettudományi kutatásokban ítélt iratok sorsa. A belső segédletek vagy az állandóan módosítható, javítható adatbázisok mellett sok esetben maradnak a levéltári szlengben gyakran „resztlinek" is nevezett, kevéssé fontosnak ítélt anyagrészek. Ahhoz azonban, hogy a nyomtatásban megjelent segédleteket valóban jól lehessen használni, szükséges az azok elkészítése alapjául szolgáló rendezési munkák következetes végig vitele, és az anyag színvonalas leírásához elengedhetetlen ismeretek teljes körű feltárása. Régi és új jelzetek, kiadások-jelzetek konkordanciáját tartalmazó, megsemmisült oklevelek esetlegesen fennmaradt későbbi másolatait vagy kivonatait feltáró munkák gyakorlatilag hiányoznak a hazai levéltári segédletek palettájáról. E csoportot egyedüliként a MOL Rácz György által szerkesztett ún. DL-DF CD-ROMja képviseli, és itt feltétlenül kiemelendő, hogy az adatbázis páratlan kutatási lehetőségeket biztosít, és nagyban megkönnyíti további oklevelek feltárását, mert Kárpát-medencei illetőségű információkat tartalmaz.

133 E tény önmagában felhívja a figyelmet, hogy a további oklevél-digitalizálási programok tervezéséhez immáron mindenkinek rendelkezésére áll a legfontosabb alapinformációkat biztosító adattár. Ugyanebből a szempontból számít nélkülözhetetlen segédeszköznek a Levéltári Közlemények hasábjain 1991-ben megjelent, oklevél-publikációkat feltérképező bibliográfia is.

134 Az elmúlt évek fejlődése mindenképpen abba az irányba terelte az érdeklődést, hogy a fontosabb irategyütteseket digitalizált formában, otthon is használhassák a kutatók anélkül, hogy a levéltárat felkeresnék. (Ez a tendencia egyben az értékes iratcsoportok fokozottabb állományvédelmét is elősegíti, hiszen a képek elkészítését és publikálását követően lényegesen egyszerűbb ezek - megfelelő körülmények közötti - őrzése.) Az ilyen jellegű kiadványok igen költségigényesek, így előállításukhoz a kormányzattól jóval nagyobb segítség szükséges, mint egyegy hagyományos, nyomdai úton előállított kötethez. Ezt felismerve a kormányzat az utóbbi években több olyan projektet indított, amely ennek financiális hátterét nyújtja. Ennek köszönhetően az ilyen jellegű kiadványok gyakoribb megjelenésével számolhatunk. A jelentős eredmények ellenére e téren felmerülő problémák forrását elsősorban abban látjuk, hogy a levéltárak kevéssé értékelik és hasznosítják a digitális forráskiadás eddigi nemzetközi tapasztalatait. Digitális forráskiadásról csak akkor beszélhetünk, ha a digitalizált szövegrészekhez egyenként tartozik a kutatói tájékozódást biztosító tudományos apparátus. Rekonvertált levéltári segédlet nem elégséges, hogy egy digitalizált forráskiadványnál betöltse a tudományos apparátus funkcióját (pl. a minisztertanácsi jegyzőkönyvek tervezet kiadásához nem elegendő a minisztertanácsi ülések napirendi pontjainak applikálása). A kortörténeti tömeges ülés- vagy konferencia-jegyzőkönyvek szövegének teljes digitalizálásakor a kutatás szempontjából elengedhetetlen, hogy a digitalizált szöveget ne állókép, hanem keresésre alkalmas szövegforma változatban állítsák 133 RÁCZ, 2003.; HORVÁTH, 2004. 134 DRASKÓCZY-SOÓS, 1991. 9-55. 31